Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően.
Mivel az orosz-ukrán háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
A tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.
„Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.
A rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot adtak ki, melyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak.
A szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával.
Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától.
A NATO-csúcsot követően Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra sem küld katonákat Ukrajnába és nem szállít oda fegyvereket sem.
Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI/HP
Hozzászólások