Elkészült a Nébih hulladékfelmérése.
Öt év alatt 24 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon– derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményéből. Mint írják,
a Maradék nélkül program 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak.
A tájékoztatás szerint a pékáruknál kifejezetten látványos a javuló tendencia, hiszen
öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét.
A készételekkel is sokkal ügyesebben bánnak a magyarok, hisz fejenként évi 2,6 kilogrammal kevesebb étel ment a kukába a menüsorból. Az ételmaradékok tekintetében viszont még mindig nem vagyunk elég kreatívak, azok a leginkább elpazarolt élelmiszerek a magyar háztartásokban.
Az irány tehát jó, de még mindig van hová fejlődni, hiszen évi 245 ezer tonna szemetet termelünk.
A fölöslegesen megvásárolt élelmiszerekből csaknem 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva. Hogy a jelenlegi élelmiszerárak esetleg befolyásolhatják-e a jövőben a tudatosabb élelmiszervásárlást, azt egyelőre nem tudni, az viszont a felmérésből kiderül, hogy egy átlagos magyar állampolgár
évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Az infláció előtt ez az összeg 44 ezer forint lenne, ami a 2016-os „pazarlási szint”.
A Nébih felmérésének megjelenési dátuma sem véletlen: szeptember 29-e az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja is egyben.