Jövő év januárjától szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. A Belügyminisztérium (BM) az MTI megkeresésére közölte: az e-ügyintézés lehetőséget egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk.
Az érintett intézményeknél az ügyek többségét elektronikusan is el lehet majd intézni, de továbbra is a "személyes körben" marad például a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása – jelezte a BM.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi közleménye szerint a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt személyre szabható ügyintézési felületet használhatnak január 2-ától az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. Az ügyintézési felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód – eSzemélyi, telefonos azonosítási kód – közül választva lehet majd belépni – írták.
Az új felület – amely január 2-ától pilot jelleggel lesz elérhető – nem pusztán ügyintézési platform lesz, hanem az e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják kihelyezni saját szolgáltatásaikat – tudatta a NISZ. Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi sajtótájékoztatóján beszéltek arról, hogy uniós fejlesztésnek köszönhetően az AH is csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási térhez, így más – az AH illetékességébe tartozó – eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét.
A BM az MTI megkeresésére közölte: az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezettek körét egy 2015. évi törvény határozta meg. Ezek között szerepelnek az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, valamint az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók. Ide tartoznak a hegyközségek kivételével a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók, a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátók vagy közszolgáltatást nyújtók, valamint a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállalók, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítók és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentők.
Az érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban, ahol – mint írták – ez "értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem zárják ki". Eszerint minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést. Példaként említették, hogy a kormányhivataloknál intézhető ügyek jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki vizsgáztatása.
A BM válaszában azt írta: bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek ügyeinél. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a közigazgatási ügyek elektronizálása "evolúciós folyamat", amely során a többféle ügyintézési metódus – személyes, telefonos, papíralapú és elektronikus – még párhuzamosan működik. Ahhoz, hogy az elektronizálást minél szélesebb körre ki lehessen terjeszteni, "növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az IT-eszközökkel való ellátottságot" – tették hozzá.
A törvény 2018. januártól jogot biztosít az állampolgárok számára az elektronikus út választására, vagyis azok az ügyfelek, akik "a digitális térben jogképessé váltak", az ügyeiket online felületen kezdeményezhetik – például az ePapír szolgáltatás igénybevételével -, amelyre rendelkezésüktől függően elektronikus úton kapnak választ. Az állampolgárok az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél egységes, személyre szabott ügyintézési felületen intézhetik ügyeiket.
A BM az MTI kérdésére azt is közölte: minden szolgáltatást előzetes teszteltek, illetve jelenleg is tesztelnek, de az indulás után is folyamatosan várják a felhasználók észrevételeit – fűzték hozzá.
Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket. A módosítás értelmében a kormány rendeletet hozhat az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. A rendeletben meg kell határozni az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.
Hozzászólások