A 2024 szeptemberében bevezetett mobiltilalom óta a szakképző intézményekben jelentősen javult a fegyelem, miközben a tantestületekben látványos generációs törésvonal rajzolódott ki. A Jójegy összesen több mint 5 000 diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés eredményeiről.
A Jójegy 2025 őszén készített felmérésben összesen 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt. A válaszadó diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az iskolai oktatás sokszínűségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában és 16,1% általános iskolában tanul. Ez a minta lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyekben és figyelemben tapasztalható változások pontos feltérképezését. A válaszadó pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek. A technikumi tanárok aránya 27,1%-ot, a szakképzők tanárai 12,8%-ot, az általános iskolák tanárai 20,2%-ot, egyéb intézmények (pl. zeneiskola) oktatói 5,9%-ot tett ki. Így a felmérés nemcsak a diákok, hanem a tantestületek tapasztalatait is bemutatja, ráadásul lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára egyaránt.
A mobiltilalomhoz kapcsolódó rendelet bejelentését követően a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös volt, 6%-uk szorongott. Mindössze 6% örült a változásnak, viszont a legtöbb diákot semlegesen érintette a szabályozás híre.
Felmérésünkből kiderült az is, hogy a sokakban megjelent kezdeti düh nem öncélú volt. A legtöbb diák az órarendje miatt a Krétához és a szülői elérhetőséghez fűződő félelmét élte meg
mondta Mester Márk, a kutatást végző Jójegy társalapítója.
A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult el. Kiemelkedő volt a szociális felismerés a diákoknál: 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.
Látványos eredmény, hogy a szünetekben visszatért a diákok közötti offline kommunikáció
emelte ki Mester Márk, aki hozzátette, hogy a digitális eszközöknek és lehetőségeknek is megvan ugyanakkor a megfelelő helye és szerepe, ráadásul az otthoni tanulásban is sokat segíthetnek.
A jegyek tekintetében szintén kimutatható volt a pozitív hatás, azonban intézménytípusonként érdemben eltérő eredmények születtek. A gimnáziumban tanulóknak csak 15-18%-a tapasztalt javulást, viszont technikumi és szakképző iskolákban tanulók esetén ez a szám nagyjából a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a, azaz közel negyede érezte, hogy a tiltás pozitív irányba mozdított a tanulmányi eredményén. Ezzel szemben mindössze 5,8%-a tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de itt is jelentős. A diákok harmada, egész pontosan 36,4%-a figyelt jobban, de csak 20,6% lett aktívabb szóban az órákon.
A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető
tette hozzá a Jójegy társalapítója.
A diákok több mint fele (54%-a) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17%-kal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15%-kal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8%-kal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.
Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«
hangsúlyozta Mester Márk.
A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3%-uk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9%-a szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34%-uk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8%-uk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.
A több mint 10 éve tanító pedagógusok inkább a szigorú, mobiltelefont leadós módszert támogatják. Ezzel szemben a fiatalabb, 2-5 éve tanítók közül sokan nyitottak lennének a rugalmasabb megoldásokra. Sokan kifejtették az órai mobiltelefon-használat előnyeit, amikor az a tanítás szerves részévé válik, mint például a Kahoot vagy AI-eszközök használatakor. Ez a megoszlás a tantestületekben élesen kirajzolódott, de egyértelmű volt, hogy a diákok bevonása a szabályok kialakításába 75%-uk szerint előnyös lenne
mondta a Jójegy társalapítója.
A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform, amely a megújult érettségi követelményekhez és a központi felvételihez igazodó digitális tananyagokat, animált videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációt kínál. Alapítói a népszerű, közel félmillió feliratkozóval rendelkező Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói is. A startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. Mivel kínálatukban a középiskolai felvételire és az érettségire felkészítő modulok egyaránt megtalálhatóak, így a Jójegy több éven át komplex tananyagokkal támogathatja a diákok tanulmányait, középiskolai felvételire készüléstől, egészen az érettségi letételéig.
A kutatásról további részletek: https://jojegy.hu/a-nagy-mobiltelefon-tilalom-az-iskolakban/
Forrás: Jójegy x KRPR.hu
Hozzászólások