Tegnap egy ismerősöm azt mondta nekem, hogy a nőnap egy kommunista ünnep, a kommunisták erőltették Magyarországra. Vitatkozni ugyan lehetetlen lenne ezen ünnep munkásmozgalmi eredetével, ám abban is biztosak lehetünk, hogy egyetlen egy férfi sem politikai hovatartozása kifejezéséül vett a körülötte mozgó hölgyeknek egy-egy szál virágot, az nagy hiba lenne.
Hasznosabbnak érzem arról beszélni, hogy milyen felemelő látvány volt az, amint az egész városban férfiak és nők, kislányok és kisfiúk is virággal a kezükben szaladgáltak a városban. Okosabb nem a komcsiktól, hanem onnan megközelíteni e napot, hogy ez a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Egy apró alkalom arra, hogy köszönetet mondjunk nekik. Azért, hogy vannak, hogy mellettünk vannak, hogy velünk vannak, s hogy általuk létezhetünk valamennyien. Köszönjük.
Kopányi Balázs