2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén.
Szintén a 2030-ig tartó célkitűzések közé sorolta a kormányfő, hogy Magyarország tartozzon az EU öt legversenyképesebb országa közé.
Emellett ugyancsak a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását – majd azután a népesedés növekedési pályára állását -; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését és az ország energiafüggetlenségének megvalósítását. Utóbbiról azt mondta: több lépésben meg kell szüntetni az orosz energiától való egyoldalú függést, el kell érni, hogy Magyarországnak legyen belső kapacitása és többcsatornás hozzáférése országhatáron kívüli energia-erőforrásokhoz is. Ebből a szempontból a paksi atomerőmű-beruházást a magyar szuverenitás lényegéhez tartózó beruházásnak nevezte.
Orbán Viktor mintegy ötvenperces beszédében ismertetett 2022-ig megvalósítandó terveket is, köztük a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását – mert "a nemzeti mivoltunk a büszkeségünk forrása" -, aminek kulcseleme szerinte a nemzeti alaptanterv megalkotása.
Célként jelölte meg továbbá, hogy Magyarország gazdasági versenyképességét érzékelhetően javítsák fel 2022-ig. Ennek érdekében már a szerdai kormányülésen is hoztak döntéseket, és hamarosan további átfogó nagy döntések várhatóak – jelezte a kormányfő. Kitért arra is, nincs illúzió a fejükben, nem fog a fizikai munka eltűnni a magyar gazdaságból, de fontos, hogy amikor nemzetközi értékláncok előállításába kapcsolódik be Magyarország, akkor az minél magasabb szinten történjen. Ebből következik, hogy amikor befektetéseket támogat, akkor az a szempont, hogy a technológiai szint megőrzése vagy emelése szerepel-e a terv mögött – mondta.
Fontosnak nevezte új demográfiai eszközök elindítását is. Kiemelte, hogy szeretnék, ha ezen szempontokat mindenhol, ahol lehet, érvényesíteni tudnák, az állami juttatások elérésének szempontjává tudnák tenni. Utalt a most zajló nemzeti konzultációra, amely azt a célt szolgálja, hogy a vitákat előzetesen rendezzék, jöjjenek létre egyetértési pontok és a demográfia ügyében legyen közmegegyezés.
Szólt még az önálló magyar hadsereg felépítéséről, mint mondta, Magyarország egy erős ország, de ebben hátrányban van a régiós versenytársakhoz képest. Nincs erős ország erős, saját maga megvédésére képes hadsereg nélkül, ennek megteremtése elkezdődött – jelentette ki.
A miniszterelnök az elmúlt egy év legfontosabb történésének azt nevezte, hogy az áprilisi országgyűlési választás garantálta Magyarországnak a következő négy évre is a belpolitikai stabilitást. Szerinte ugyanis Magyarországon stabil kormány nélkül nincs sem stabil gazdaság, sem stabil szellemi élet. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás.
A kétharmados eredményt parádésnak minősítette, amellyel – emelte ki – akár alkotmánymódosítást is be tudnak vetni, amellyel éltek és élni is fognak, ha a stabilitás érdekében szükséges.
Nemzetközi kitekintésében Orbán Viktor elmondta, arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Ez kedvezőbb közeg lesz Magyarországnak – mondta a kormányfő.
A változás várható irányát úgy fogalmazta meg: egy nemzetibb, jobboldalibb, keresztényibb, polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.
Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magára most politikai szereplőként tekintő – és Magyarországgal ezért vitatkozó – Európai Bizottság visszatér semleges, a szerződés őrének szerepéhez.
Szólt a szomszédos országokkal való együttműködésről is, rámutatva: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, amelynek az alapja a bizalom.
Mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés – fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: a meghatározó momentum a környező országokkal való kapcsolatokban az együttműködés fejlesztése. Mindenki látja, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár, Magyarország pedig készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön – rögzítette.
Szavai szerint az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért. Mint mondta, legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy nem egyszerűen két-három jó évünk van, hanem egy korszakot zártunk le, és új százéves korszak első éveit látjuk.
A miniszterelnök kitért az ukrán helyzetre is, és azt mondta: Ukrajna egy olyan ország, amelynek nincs hihető időhorizontja sem a NATO-, sem az EU-csatlakozást illetően.
Kijelentette: a mostani ukrán politikai vezetéssel semmilyen megállapodásra nem látnak esélyt. Utalt arra, hogy hamarosan elnökválasztás lesz, és ha addig a helyzet nem rosszabbodik, az már nagy eredmény. Ezután kiderül, hogy a mostani magyarellenes kurzus folytatódik-e vagy egy Magyarországgal együttműködni akaró elnöki adminisztráció jön létre – mondta.
Jelezte: minden potenciális győztessel kapcsolatban állnak, és már most megpróbálják lefolytatni az ahhoz szükséges tárgyalásokat, hogy egy kedvező politikai változás után ez a Magyarországnak és Ukrajnának is rossz állapot megváltozzon, s Ukrajna vissza tudjon térni arra az ösvényre, amelyet magyar barátságnak vagy stratégiai szövetségnek lehet nevezni. Szerinte ez az egyetlen út Ukrajnának, ha be akar kerülni a NATO-ba vagy az EU-ba.
"Nekünk jogaink, lehetőségeink vannak, elvárjuk Ukrajnától, hogy velünk szövetséges, baráti viszonyt folytasson, ne sanyargassa, ne szorongassa és ne üldözze azokat a magyarokat, akik ma Ukrajna állampolgárai. Adja meg, ami nekik jár, és használja ki a lehetőséget, hogy Magyarország készen áll Kárpátalja és az azon túli térségek fejlesztésében részt venni, és hozzájárulni Ukrajna stabilizálódásához és felemelkedéséhez" – fejtette ki.
A magyar-amerikai viszonyt úgy jellemezte: a mostani egyesült államokbeli adminisztráció nem érzi úgy, hogy neki kellene megírni a magyar alkotmányt. Az új adminisztrációval nemcsak a katonai és a gazdasági kapcsolatok vannak rendben, hanem a politikaiak is – jelentette ki.
Egy másik országcsoporttal, Törökországgal, Egyiptommal és Izraellel kapcsolatban a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció miatt ezek stabilitása elsőrendű magyar érdek. Ha ugyanis ezek instabillá válnának, akkor a Magyarországon keresztül Európa felé irányuló migrációs hullámok nagyságrendekkel növekednének – emelte ki. Izraelről külön is beszélt, örömét fejezve ki, hogy kifejezetten jó időszakban vannak a magyar-izraeli kapcsolatok.
A magyar kormány Ázsiával kapcsolatos politikájáról Orbán Viktor azt mondta: nem ideológiai megfontolások vezetik őket, amikor kiépítik a kapcsolatrendszerüket például Kínával, Indiával, Vietnammal és Indonéziával. "Politikai előfeltételek nélkül tisztán üzleti kapcsolatokra törekszünk, és el akarunk érni egy minél erősebb exporteredményt" – jelentette ki.
Beszéde végén a diaszpóra magyarságának azt mondta: a nekik meghirdetett programok pénzügyi alapjai a következő években is rendelkezésre állnak.
Ezzel kapcsolatban rámutatott az 5 százalékos magyar gazdasági növekedésre, bár megjegyezte, hogy egyes elemzések kisebbfajta világgazdasági válság bekövetkezését valószínűsítik 2019-2023 között, de – mondta – éppen szombaton tartanak egy olyan megbeszélést, amelyen ennek az esetleg bekövetkező helyzetnek az elhárításához, kezeléséhez szükséges magyar gazdaságpolitikai akciótervet állítanak össze.
(MTI)
Hozzászólások