Immár hetedízben rendezik meg Debrecenben a Mangalica Fesztivált. A Kossuth téri rendezvényre mintegy 15-20 ezer embert várnak hétvégén.
Papp László polgármester a megnyitón felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt a debreceni Tóth Péter tenyésztő társaival összegyűjtötte a még fellelhető mangalicákat az országban. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) elnöke negyedszázada Debrecenből irányítja a szervezetet, s munkájuk eredményeként ma már ezer mangalicát értékesítenek évente – tette hozzá.
A polgármester a megnyitón emlékezetett arra, hogy a tavaly hungarikummá választott debreceni páros kolbász két fajtájának is mangalica az alapanyaga.
Debrecen elkötelezett a kiváló minőségű termék mellett, ezért tavaly megalkották a páros kolbász kódexet, s mindent megtesznek azért, hogy a debreceni páros nemzetközileg is elismert minőségi termék legyen – mondta Papp László.
Tóth Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy a mangalica elfoglalja méltó helyét a világ gasztronómiai kultúrájában.
A szakember elmondta, hogy 248 mangalica-tenyészet van az országban, a regisztrált tenyészkocák száma 9600. A tenyésztők zöme családi gazdaság, átlagosan 40 kocát tartanak, de van mintegy 150 tenyésztő, aki 10-20 közötti kocaállománnyal kiegészítő tevékenységként foglalkozik.
Tóth Péter közlése szerint mintegy 50-re tehető a közepes, integrátori szerepet is betöltő farmergazdaságok száma, és 4-5 olyan nagyüzemi gazdaság van, ahol 300-600 közötti kocaszámmal főként exportra termelnek.
Az értékesítésre kerülő évi 70 ezer mangalicából – amely a teljes magyar sertésállomány két százaléka – 40 ezer "háztól megy el", de a nagyobb családi gazdaságok feldolgozva adják el az állatokat. A legnagyobb üzemek kizárólag exportra termelnek, és Németországtól Japánon át az Amerikai Egyesült Államokig a világ szinte minden tájára szállítanak – ismertette az egyesület elnöke.
Tóth Péter is emlékeztetett arra: a magyar mangalicaprogram 25 éves. Egy Debrecen-környéki tanyán 1991 tavaszán kezdték el begyűjteni az utolsó mangalica példányokat, hogy megmentsék ezt a 170 éves magyar fajtát.
A hétvégi debreceni mangalicafesztiválon tenyésztők kínálják az általuk készített finomságokat, de mangalicából készült készételeket is kóstolhatnak az érdeklődők.
Papp László polgármester korábban stratégiai jelentőségűnek nevezte a város számára az élelmiszeripart, válság- és stressztűrőnek titulálva a mangalica-ágazatot. A rendezvény igazi értéke egyfajta fair trade mozgalom beindítása. A kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A vásárló nem kap hamisítványt, csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehet jelen a rendezvényen, mely szakmai felügyeletét az egyesület garantálja.
A szervezők felvállalták a hazai kistermelők (sajtkészítők, házi lekvár-szörp, méz, olaj, fűszer, stb.) támogatását, így szokássá vált minden rendezvényen, hogy kiemelt helyen termelői piacteret biztosítanak számukra. A kilátogató vendégek főként a megjelenő, kiváló minőségi termékek miatt jönnek a fesztiválra, de a megfelelő szórakozásért egész napos színpadi műsor is van, így például napközben a fesztivál hangulatához illeszkedő népzenei programok, vásári komédia, gasztro bemutatók. A helyben sült egész malac mellett a kilátogató vendégek egyéb helyben sült mangalica ételek közül válogathatnak, melyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséretében akár helyben is elfogyaszthatnak az estig tartó könnyűzenei programok alatt.
2016-ban is van élőállat kiállítás, ideiglenesen felépített karámokba költözött a három fajtából (szőke-vörös- fecskehasú) 1-1 család és egy koca malacokkal.
(HP, MTI)
Fotók: Bakos Attila
