A kémia építészeti remekei, a fém-szerves vázszerkezetek és a 2025-ös kémiai Nobel-díj címmel dr. Udvardy Antal, a Debreceni Egyetem (DE) Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Kémiai Intézet Fizikai Kémiai Tanszék adjunktusa tart előadást 2026. március 4-én, szerdán 17 órától az intézmény Tudományos Igazgatóságának ismeretterjesztő sorozatában a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban (Debrecen, Nagytemplom mögötti Emlékkert) – írja a közlemény.
A 2025-ös kémiai Nobel-díjat Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapták, akik a fém-szerves vázszerkezetek fejlesztésével új korszakot nyitottak az anyagtudományban. Ezek a szivacsszerű „okos anyagok” pontosan megtervezett építőelemekből állnak össze, és olyan belső üregek alakulnak ki bennük, amelyek mérete és alakja a felhasználáshoz igazítható.
Képesek különféle gázokat és molekulákat szelektíven megkötni, majd szükség esetén felszabadítani, így óriási lehetőséget nyújtanak például a hidrogénalapú közlekedés fejlődéséhez. A kutatók már olyan járművet is bemutattak, amely ilyen gáztárolóval tette lehetővé a rendkívül hosszú hatótávot.
– A technológia egyik legígéretesebb alkalmazása, hogy segítségével víz nyerhető ki a sivatagi levegőből, így új megoldást kínálhat az ivóvízhiányra. Ma már olyan berendezések működnek ezekkel az anyagokkal, amelyek naponta akár 1000 liter tiszta vizet is képesek kinyerni áram nélkül, de ezek a vázszerkezetek a levegő tisztításában is alkalmazhatók, például üvegházhatású gázok – mint a szén-dioxid – megkötésére – mondta a hirek.unideb.hu portálnak dr. Udvardy Antal.
Szintén hatékony eszközök lehetnek a szennyvízkezelésben, mert pórusaik pontosan a szennyező molekulák méreteihez igazíthatók, az orvostudományban pedig gyógyszerhordozóként alkalmazhatók, mivel képesek hatóanyagokat biztonságosan szállítani és a felhasználás helyén leadni – írják.
– Előadásomban szeretném bemutatni azt a több évtizedes kutatási utat, amely ehhez a molekuláris „építészethez” vezetett. Kitérek ezeknek a varázslatos anyagoknak a tervezésére és az előállítására, majd néhány látványos példán keresztül szemléltetem felhasználásukat azzal a céllal, hogy megmutassam: ezek az anyagok nem csupán tudományos különlegességek, hanem a fenntartható jövő egyik kulcsfontosságú anyagcsoportját is jelentik egyben – tette hozzá a DE TTK Fizikai Kémiai Tanszék adjunktusa.
Forrás: Sajtóközpont – BZs
Hozzászólások