Amikor elkészült a Nadányi Zoltán Művelődési Központ, eldöntöttük, hogy Berettyóújfalu szülötte, díszpolgára, Cs. Erdős Tibor kolozsvári festőművész előtti tisztelgésünk jeléül a földszinten termet nevezünk el róla, illetve állandó kiállítást nyitunk a városnak adományozott festményeiből. Tettük ezt annak reményében, hogy a tavalyi látogatása után, az idei, 101. születésnapján újra körünkben köszönthetjük. A napokban viszont utolsó útjára kísértük a Házsongárdi temetőben, így ez a terem a jövőben emlékhelyként szolgál a nagyszerű festőművész iránti tiszteletünk jeléül.
Mindezt Muraközi István polgármester mondta, a február 27-i teremavatón, a művész fia, Erdős Zsigmond és a Barabás Miklós Céh elnöke, Kolozsi Tibor szobrászművész előtt. Ezt megelőzően a Biharországi Esték keretében, az Erdélyi Gábor teremben Kolozsvári István, városunk kulturális menedzsere beszélgetett a művész fiával és a szobrásszal, akik felelevenítették Cs. Erdős Tibor évszázadot átívelő életét, melyet keretbe foglalt az első és utolsó öt éve. A festő Berettyóújfaluban született 1914. február 27-én, majd a világháború után Nagyváradra költözött a család. Az utóbbi öt év pedig arról szólt, hogyan szerzett tudomást a szülőváros arról, hogy Cs. Erdős Tibor berettyóújfalui. Egy nagyváradi kiállításon, 2009-ben, Porkoláb Lajos hívta fel rá a figyelmet, s az egymásra találás 2011-ben a díszpolgári cím adományozásával folytatódott, majd tavaly, a 100. születésnapján, Kolozsváron, a magyar konzulátuson köszöntötték, ahol Muraközi István is részt vett. Rá 3 hétre pedig fia, lánya és unokája társaságában szülőföldjére lépett, amire nagyon büszke volt. „Mindvégig berettyóújfaluinak vallotta magát, azon túl, hogy Nagyváradon nőtt fel” – mondta róla fia. Olyan nyitottsággal fogadta az újfaluiakat, hogy szinte barátokká is váltak – tette hozzá Zsigmond.
Kolozsi Tibor, aki a házsongárdi temetőben is búcsúzott a szakma nevében, azt emelte ki, hogy Cs. Erdős Tibor nagy szerepet vállalt az erdélyi magyar kultúra megszervezésében, a Magyar Művészeti Intézet létrehozásában, de alapító tagja volt 1994-ben a Barabás Miklós Céhnek is. Emberi kvalitásai miatt nagy tisztelettel viseltettek iránta mind a magyar, mind a román művészek, nem véletlen, hogy mindkét ország érdemkereszttel ismerte el munkásságát. Kiderült, nemcsak a táj- és portréfestészetet művelte, de uralta a grafikát és a csempefestészetet is.
Az érdeklődők előtt levetítették Kari Sándor kisfilmjét, mely a művésszel való találkozásokat örökítette meg az utókor számára.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella
Hozzászólások