146 százalékkal nőttek a lakásárak hazánkban 2014 óta. Bizony, 146 százalékkal, míg a bruttó átlagkereset csupán 66 százalékkal.
Meglepő statisztikát közölt ma a Takarék Index az MTI-vel: az emelkedő lakásárak alapján kiszámolták, hogy Magyarország nagyvárosaiban vajon hány év teljes fizetéséből lehetne lakáshoz jutni? A kalkulációban nem kacsalábon forgó palotával számoltak, hanem egy teljesen átlagos, 60 négyzetméteres ingatlannal. A hangulatfokozó dobpergés után jöjjenek a kijózanító adatok:
Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr és Kecskemét térségében valamint Debrecenben a legnehezebb lakáshoz jutni. A Hajdú-Bihar megyei nagyvárosban csaknem 8 évnyi keresetbe kerül egy ingatlan. Ezzel szemben Kelet-Magyarországon Salgótarjánban ugyanaz a lakás „csupán” három évnyi kemény munkát igényel, így régiókon belül is nagy eltérések tapasztalhatók. A Takarék Index egyébként a Takarék Csoport és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisát használta az elemzéshez. Ha valakit sokkoltak volna ezek az arányszámok akkor megnyugtatásképp: nem Debrecenben a legdrágább a helyzet, Budapesten és környékén 11 évig kell dolgozni egy lakásért. Ahogy a Takarék Index az elemzésében kifejti:
a lakóingatlanok értéke 2014 eleje óta nominálisan 146 százalékkal nőtt 2020-ra, a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal emelkedett.
A lakáspiac tempójában a koronavírus csupán egy apró fékezést eredményezett (erről ITT írtunk korábban), térségünkben nem csak az új ingatlanok, de a bérlakások ára sem csökkent jelentős mértékben.
Az elemzők szerint 2008-hoz képest könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb lakáshoz jutni. Kiemelték azt is, hogy az árak emelkedése nem magyar sajátosság, hanem egy jelenleg észlelhető nemzetközi trend eredménye.
Hozzászólások