A debreceni közönség 2008-ban találkozhatott utoljára Kozma István erdélyi származású festő- és iparművész tárlatával. Most, nyolc év elteltével a Kölcsey Központban ismét megtekinthetjük a szatmárnémeti születésű, ám önmagát – nem véletlenül – nagybányai származású művészként aposztrofáló festő alkotásait. Nem véletlenül, hiszen Kozma István a híres, Hollósy Simon alapította nagybányai festőiskola harmadik generációjának a tagja, aki mintegy huszonhét évet töltött a festőiskola „karjaiban”, s most, jelenleg Egerben alkotó művészként is a nagybányai iskolában tanultak határozzák meg a művészetét. Hogy ez mennyire így van, arról a kiállítás megnyitóján Dr. Vitéz Ferenc, a Kozma István festészetét kiválóan ismerő költő és művészeti író beszélt.
Dr. Vitéz Ferenc véleménye szerint Kozma egyik legnagyobb művészi ereje abban rejlik, hogy a nagybányai hagyományt ápolva képes ezt a tradíciót folyamatosan megújítani, a saját képére formálni. Úgy, hogy bármilyen témát boncolgat, nem képben, hanem kompozícióban gondolkodik, amellyel a művészi világlátását is ki tudja fejezni: Kozma István a tradíció megőrzése és megújítása mellett a népművészet ősforrásait folyamatosan modern festészeti eszközökkel elegyíti, s képei így lesznek egyszerre líraiak és vadak, látványközpontúak és absztraktak. A mostani, debreceni tárlatának alkotásain a nagybányai személyes élmények egy-egy alak megfestésén vagy a tájábrázoláson keresztül is megjelennek: Kozma tájképei továbbviszik ugyan a nagybányai iskolára jellemző plein air színeit és formáit, ugyanakkor nála minden tájegység, minden tárgy, minden hangulat más színt kap, mint amilyen a valóságban. A száz éves Csikós Antóniát ábrázoló portréjával pedig a nagybányai három generációt is összeköti: hisz Csikós még Hollósy-tanítvány volt, aztán pedig magának Kozma Istvánnak lett az egyik meghatározó tanára.
A kékes, vöröses, sárgás árnyalatok meghatározta tárlat alkotásait a hagyomány megőrzésén és megújításán túl (pontosabban azzal együtt) még valami összeköti: a nő, a női test vissza-visszatérő motívuma. Kozma Istvánnak ez a tárlata ugyanis a női test felől értelmezi a világot: minden képéről a női érzékiség árad, még azokról a festményeiről is, amelyek nem nőalakot ábrázolnak. S ez úgy lehetséges, hogy nála a város, a táj is női jellemzőkkel bír, nőkre jellemző színekkel, hangulatokkal, formákkal telítődik. A női test szintetizáló ereje tehát tovább fokozza a tárlat egységességének érzését.
A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésének köszönhetően Dr. Vitéz Ferenc hozzáértő szavai mellett a kiállítás-megnyitót a Sol Oriens kórus előadása is színesítette, amelynek tagjai a képek jellegének megfelelően szintén a tradíciót és a modernséget ötvöző dalokat választottak erre a jeles alkalomra. Deményi Sarolta karnagy vezényletével Kányádi Sándor Kocsár Miklós megzenésítette versét, a Májusi kétségbeesést, valamint Kodály Zoltán Esti dalát adták elő.
Az igényes kikapcsolódást nyújtó tárlat június 7-éig minden nap 9 és 18 óra között ingyenesen látogatható a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében. S ezúttal az esztétikai élmény maradandóvá tételére is lehetőség nyílik: a képek a helyszínen megvásárolhatók.
Gyürky Katalin
Hozzászólások