Az idén is többnaposra tervezett és tartott kultúranapi rendezvények berettyóújfalui zárására január 23-án került sor a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központban.
Elsőként a Bihar Vármegye Képgalériájában nyílt kiállítás a Biharkeresztesi Nemzetközi Művésztelep anyagából. A kiállítást megnyitó Barabás Ferenc polgármestertől a résztvevők megtudták, hogy 2001-ben merült fel a művésztelep megrendezésének gondolata, s azóta minden évben benépesül a keresztesi kollégium a határ mindkét oldaláról érkező festőkkel. A szokásjognak megfelelően pedig a művészek két-két alkotásukat ajándékozzák a városnak, amikből most válogatást hoztak el Csonka-Bihar fővárosába. A Szederinda Énekegyüttes és a Fehér Mályva Népdalkör fellépése után gálaesttel folytatódott az ünnepség a színházteremben.
Bíró Rozália, nagyváradi szenátor mondott elsőnek ünnepi beszédet, melyben méltatta a másfél évtizede közösen rendezett kultúranapi programokat. Hangsúlyozta: így év elején fontos, hogy a két közösség együtt, egy közösségként élje meg az idei évet is. A továbbiakban leszögezte: megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy főhajtással emlékezhetünk meg közös kincsünkről, a magyar kultúráról, amely hagyomány és érték, amelyet évszázadok alatt hoztunk létre, s amit őrizni, ápolni és átadni kell a következő nemzedékeknek. „Közös célokat megfogalmazva éljük a mát úgy, hogy büszkén nézzünk a jövő elé!” – kívánta Bíró Rozália, hozzátéve, méltó, mély gondolatokkal teli ünnepek, nemes, fényes hétköznapok övezzék az előttünk álló évet is.
Muraközi István polgármester ünnepi beszéde elején kitért arra, hogy a magyar kultúrkincs kimeríthetetlenül gazdag. E gazdagságnak szép példája Biharország, mely nevét nem csupán mérete, hanem táji és gazdasági adottságai, valamint szellemi életének jelentősége miatt kapta.
A továbbiakban szólt a városvezető a mögöttünk hagyott negyedszázadról, 1989. január 22-ről, amikor először ünnepeltük azt a napot a magyar kultúra ünnepeként. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a nemzet kultúrája rendítette meg először a ránk erőltetett internacionalista önkény alapjait. Egy évtized elteltével – 15 éve – pedig Biharország fővárosa és a történelem legigazságtalanabb békediktátuma folytán a csonkként megmaradt bihari részek székhelye egymásra talált. Az együttműködés a két város között nem más, mint a legerősebb nemzeti önrendelkezés – szögezte le.
Az est fénypontja Csikos Sándor érdemes művész és Kóti Árpád, a Nemzet színésze által Hajnali részegség címmel előadott irodalmi összeállítás volt, melyben a magyar költészet gyöngyszemeiből hangzottak el versek. Közreműködött még a Négypatkó Együttes, Miczura Károly, prímás, Szászné Ökrös Beáta ének, Kocsis Csaba ének és gitár.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella
Hozzászólások