Nem a cívisváros a legdrágább a vármegyeszékhelyek sorában.
Továbbra is a drágulás jellemzi a hazai lakásbérleti díjakat– írja az MTI a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com lakbérindexére hivatkozva. A statisztikai adatok szerint,
a díjak országosan 1,8 százalékkal, a fővárosban 1,4 százalékkal nőttek februárban az egy hónappal korábbihoz viszonyítva; éves összevetésben országosan 20, Budapesten 21 százalékos volt az áremelkedés. Az előző hónaphoz mérten a lakbérek jobban nőttek a fogyasztói áraknál, így reálértéken számítva januárhoz képest kismértékű emelkedést mutattak. A járvány kitörése előtti szinttől, a 2020 januári csúcsértékektől viszont reálértéken az árak országosan 13 százalékkal, a fővárosban pedig 15 százalékkal maradtak el.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint elmondta:
a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen emelkedett januártól, ez pedig az átlagfizetéseket is feljebb húzta, amivel a lakásukat kiadó tulajdonosok is számoltak. Emellett támogatja a lakbérek emelkedését, hogy a magas kamatok miatt a lakásvásárlást tervezők jelentős része még mindig kivár, akiknek pedig muszáj költözniük, azok közül sokan bérelt lakást keresnek.
A szakember azt is hozzátette, hogy a díjak stagnálására jó eséllyel még várni kell, hiszen további emelkedés várható a piacon. Az elemzésből az is kiderül, hogy míg a fővárosban 210 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, addig a megyeszékhelyeken már kedvezőbbek a feltételek. Veszprém a legdrágább 155 ezer forintos átlagos bérleti díjjal,
utána következik Győr, Székesfehérvár és Debrecen, ahol egyaránt 150 ezer forinttal kell számolni.
A kínálatot tekintve a cívisváros szintén az élmezőnyben végzett. Debrecen mellett Miskolcon és Szegeden volt a legszélesebb kínálat március közepén.
Hozzászólások