Ironikus módon 1848 március 15-ét azért ünnepeljük, mert a nép nem maradt otthon, hanem fellázadt. Gyülekezés volt, és kitört egy forradalom. Azonban sem tavaly, sem idén nem ünnepelhettünk honfitársainkkal.
Idén is elmaradnak a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvények.
Viszont ahogy azt a Dehír is megírta, a hagyományoknak megfelelően, de a járványügyi szabályokat betartva koszorút helyezett el Kossuth Lajos mellszobránál a Régi Városháza első emeletén, a Nagytanácsterem előtt Szekeres Antal címzetes főjegyző március 12-én.
Illetve Papp László, Debrecen polgármestere a közösségi médiában emlékezett meg március 15-ről. Ünnepi beszéde Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/drpappl/) látható. Az ünnep alkalmából 30 perces műsor készült, amely megtekinthető a város hivatalos Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/watch?v=T9IqT_7CEtk)
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, avagy a népek tavaszának, ami 1848–1849-ben zajló forradalmak sorozata volt az európai országokban. A kontinens történetében máig ez a legnagyobb forradalmi hullám. Azok közül viszont lényegében egyedül jutott el a sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni.
Olyan személyek és fogalmak kötődnek hozzá, mint:
- A 12 pont, amely kiállt az egyenlőség, szabadság, testvériség mellett.
- Petőfi Sándor, aki a „szabadság költőjeként” része lett a romantikus világirodalmi kánonnak.
- A Nemzeti Dal, amely a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
- A kokárda, amely a 18. században terjedt el Európában, azonban nem sok nemzetnél vált annyira meghatározó jelképpé, mint a magyaroknál.
- Táncsics Mihály, akit budai börtönéből ezen a napon szabadított ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság.
- A Landerer-nyomda, ahol a szabad sajtó megtette első lépéseit.
- Jókai Mór, a márciusi ifjak egyike, a „nagy magyar mesemondó”.
- A Pilvax kávéház, ahonnan a forradalmi ifjak indultak.
- A Bánk bán, amelynek a köztudatban élő, 15-i forradalmi előadása félbeszakadt.
- Vasvári Pál, aki a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
- A márciusi ifjak, akik a márciusi forradalom 30 évnél fiatalabb szónokai.
- Rottenbiller Lipót, aki elsőként írta alá a 12 pontot, még ugyanezen a napon megválasztották a Közcsendi Bizottmány elnökéül.
Talán majd jövőre méltó módon megemlékezhetünk.
Hozzászólások