2021. október 1-5. között ismét MagdaFeszt Debrecenben, a Szabó Magda élete és munkássága előtt tisztelgő programsorozat színházi előadásokat, kerekasztalbeszélgetéseket, interaktív programokat és filmvetítéseket hoz el az érdeklődők számára. Vasárnap Grecsó Krisztián Vera című regénye alapján készült monodrámát mutatták be a Csokonai Irodalmi Laborban, Grisnik Petra előadásában.
A hivatalos ajánló az előadáshoz:
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami.
És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta.
Grecsó Krisztiánról és a Vera előtörténetéről:
Grecsó Krisztián a kortárs irodalmi élet egyik legsokoldalúbb, legismertebb figurája, zenész, író az Élet és Irodalom egyik szerkesztője, a POKET zsebkönyvek irodalmi vezetője, az utóbbi évek nagysikerű Pál utcai fiúk zenés színdarabján dolgozott, Dés Lászlóval és Geszti Péterrel. Az irodalmi és közéleti tudatba akkor robbant be, amikor 2006-ban írt Pletykaanyu című regénye miatt, a megíráshoz a saját faluja és annak lakói adták az ihletet, többen megpróbálták beperelni, amikor felismerték a saját maguk kifigurázott verzióját a regényben. A botrány lassan elmúlt, Grecsó Krisztián viszont maradt az irodalmi közéletben. A Vera 2020-ban elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat is.
Grisnik Petra Debrecenben:
A Vera főszereplője egy tíz éves forma szegedi kislány, az ő életének egy adott szakaszát követhetjük nyomon a regényben és a darabban is. A háttérben meghúzódó családi dráma beárnyékolja a gyermekkort, de Vera mindennapjai viccesek, néhol szomorúak, és nem hiányzik belőlük a gyermeki dráma sem, az első szerelem és a baráti összeveszések kuszasága sem.
Grisnik remek választás volt Vera szerepére, az identitását és a szüleibe vetett bizalmát kereső gyermeket remekül testesíti meg a színésznő. A monodráma szépsége, hogy a színpadon lévő egyetlen színész gyakran több karaktert is eljátszik, megtestesítik őket. A Vera esetében is Grisnik gyakran egyszerre alakítja a kislányt és az apát egy egész beszélgetés erejéig, de a többi karakter, az édesanya, Sári barátnője, Józef a szerelme, a tanárai is az ő hangján szólalnak meg.
A díszlet és a kellékek viszonylag szegényesek, Grisnik gyakran használ egy nagy barna kabátot, amikor felnőtteket testesít meg, ezenkívül az iskolapad az egyetlen tárgy, amit aktívan használ a színésznő, gyakran forgatja, tologatja a színpadi térben, időnként lóként funkcionál, amire a lovastorna edzésre járó Vera felül, máskor tanári szószék vagy ágy. A látványelemként a háttérben, becsomagolt, körbekötött városképszerű tárgyal állnak, ezek funkciótlanok, s a hangulathoz sem tesznek sokat hozzá, a néző pedig feleslegesen várhatja, hogy talán a főszerelő az előadás egy pontján kibontja a becsomagolt elemeket.
A történet az örökbefogadás témáját tematizálja, főleg a Kádár-kor időszakában jellemző volt, hogy megpróbálták eltitkolni a gyermekek elől az örökbefogadás tényét, ez jelenik meg a Verában is szégyennel, bűntudattal és elmérgesedett, generációkon átívelő családi traumákkal tarkítva. A dráma ellenére, a közönség többször is kollektív nevetéssel élvezte a vasárnapi előadást, hiszen a kifejezetten vicces jelenetekből sem volt hiány.
Hozzászólások