Emlékévi búcsúval, szentmisével és szoboravatással emlékeztek meg vasárnap a katolikusok 300 évvel ezelőtti debreceni visszatéréséről.
Bosák Nándor, a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye püspöke a Szent Anna Székesegyház előtt egybegyűlt zarándokokat emlékeztette arra, hogy 300 évvel ezelőtt kaptak telket a katolikusok Debrecenben, hogy felépíthessék első templomunkat.
Az indulás, az újjászületés időszaka volt ez, egy lassú növekedés kezdete, amelynek két jelentős állomása II. János Pál pápa debreceni látogatása 1991-ben, és a debrecen-nyíregyházi egyházmegye megalapítása 1993-ban – mondta a püspök.
A szentmisét bemutató Böcskei László nagyváradi megyéspüspök arról beszélt, hogy a debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulójára meghirdetett emlékév "érthető, beszélhető nyelvvel akarja megszólítani a ma emberét, katolikusokat és nem katolikusokat, hívőket és nem hívőket".
"Nem a kiengesztelődést állítja elénk, hanem azt a folyamatot, ami az államalapító óta áthatja a katolikus egyház életét, s olyan maradandó értékeket alkotott, amelyben az emberi okosság és tehetség mellett ott volt a hit fénye, Isten kegyelme, aminek nem lehet ellenállni" – mondta a püspök.
Böcskei László szerint az emlékév megünneplése egyházi és civil kezdeményezés eredménye, mert keresztények lenni nem más, mint "kovásznak lenni a mai világban" – idézte Ferenc pápát, majd magyarázatul hozzátette: ott kell lennie a hitéletnek, ahol az élet zajlik, templomban és azon kívül is.
A 300 évvel ezelőtti események, annak előzményei és még inkább a folytatása arra tanít, hogy Istennek terve van a népével – mondta a nagyváradi püspök, a jubileumi év kiemelkedő eseményének nevezve az emlékévi Szent Anna templombúcsút.
A szentmise után a Szent Anna Székesegyház előtt felavatták és megáldották Gróf Csáky Imre egykori nagyváradi püspök, későbbi kalocsai érsek, bíboros egészalakos bronzszobrát, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere beszédében kiemelte: Csáky Imre akkori erélyes fellépése nélkül, ma nem ünnepelhetné Debrecen a katolikus újjászületés 300. évfordulóját.
Felidézte: a katolikusok 168 év után térhettek vissza 1715-ben a protestánssá lett városba, ez volt a feltétele annak, hogy az egykori országgyűlés törvénybe foglalja Debrecen szabad királyi városi jogát.
Csáky Imre püspök alapította meg a reformáció utáni első katolikus plébániát Debrecenben, saját vagyonából finanszírozta a Szent Anna templom építését, és letelepítette a piarista rendet – sorolta a polgármester.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke arra emlékeztetett, hogy "a katolikus-protestáns együttélés krisztusi szálait kötélerejűvé tette" II. János Pál pápa debreceni, nagytemplomi látogatása és a protestáns gályarabok emlékművének megkoszorúzása.
Debrecenben példa született a protestánsok és katolikusok együttélésre – mondta a református püspök, egyben utalt azokra a katolikus városokra is, ahol protestánsok telepedtek le, s békésen tudtak együtt élni, nem úgy mint például Írországban.
Bábel Balázs kalocsai érsek Csáky Imrének a katolikusok debreceni újratelepítésében betöltött érdemei mellett azt is méltatta, amit a néhai gróf kalocsai érsekként tett "a teljesen széthullott érsekség" újraindításáért.
Csáky Imre 10 plébániát hozott létre, 15 templomot építtetett, megkezdte az érsekség épületének építését és katolizálta a bejövő délszlávokat – sorolta Bábel Balázs.
Ezt követően Bosák Nándor megáldotta Csáky Imre szobrát, majd első alkalommal átadta az évfordulóra alapított Csáky Imre-díjat, Kövér József debreceni szobrászművész kisplasztikáját Fodor András püspöki helynöknek és Keresztesné Várhelyi Ilonának, az emlékév koordinátorának.
A szentmisén és a szoboravatáson jelen volt Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, és Csáky Ilona, a néhai Csáky Imre bíboros Argentínában élő rokona.
A debreceni Nagyerdőben délután egyházi és világi programokkal folytatódik az emlékévi búcsú, amely este fejeződik be a szabadtéri színpadon a budaörsi Latinovits Színház Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabjának a bemutatójával.
(MTI)
Fotók és videó: Miskolczi János
Hozzászólások