A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2017. július 6-án invitálta a sajtó képviselőit a Kölcsey Központba abból az alkalomból, hogy immár több mint húsz éve Debrecenben is minden évben megnyílik a Sajtófotó Kiállítás. Az idén 35. alkalommal meghirdetett pályázat legjobb alkotásait Debrecenben július 6-a és 31-e között ingyenesen tekintheti meg a fotóművészet iránt érdeklődő közönség.
A sajtónyilvános esemény alaphangulatát a debreceni Szeptember duó hangulatos zenéje teremtette meg Jéger Attila és Bujdosó András közreműködésével. Ezt követően Dr. Mazsu János, Debrecen Város Önkormányzata kulturális bizottságának elnöke köszöntötte a kiállítást, s hangsúlyozta: minden évben komoly pályázati folyamat előzi meg ezt az eseményt, amely a szakmailag magas színvonalút, a tehetségeset, az értékeset állítja normaként a sajtófotósok elé. A pályázat során ezen értékeket keresik egy képben, szemben a bulvárban eluralkodó, az üzleti sikert hajhászó vagy a meghökkentést célzó alkotásokkal.
Mazsu János ugyanakkor fontosnak vélte kiemelni, hogy nem véletlenül kedveli Debrecen közönsége ezt a kiállítást, hiszen a cívisvárosban 1862 óta van hagyománya a fotóművészetnek: ekkor adtak engedélyt az első fotográfusműhely- és labor megnyitására. Hogy azután nyolc évvel később már öt ilyen működjön a városban, s az 1880-as ’90-es évek némi megtorpanása után a századfordulótól kezdve ismét virágzásnak induljon ez a művészeti ág. A két világháború között négy jelentős fotográfusdinasztia alkotott Debrecenben, ezek egyikének az utóda az nemrégiben elhunyt, rendkívül híres művészünk, Szipál Márton, aki az emlékirataiban az apjától örökölt, illetve a tanult mesterségéről debreceni szemszögből nyilatkozott.
Dr. Mazsu János történelmi áttekintése után a kiállítás szakmai értékelését Szigeti Tamástól, a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztályának titkárától, a kiállítás rendezőjétől kaptuk meg. Szigeti hangsúlyozta, hogy az idei pályaművek fő vonulatát az emberiesség, a humanitás képezi, a hétköznapi témák megörökítése, szemben például az előző évek szenzációkat lencsevégre kapó alkotásaival. Mégpedig azért, mert idén nem történtek nagy szenzációk, nem volt természeti katasztrófa, nem volt újabb migránsáradat. Ezért a képek a hétköznapi „hősökről” szólnak, például ilyen az Újságíró Szövetség Nagydíját elnyert Balázs Attila alkotása, aki egy Down-szindrómás gyerekeket integráló osztályközösséget fotózott le. De ilyen a Vesebeteg című Szekeres Máté-alkotás is, ahol az édesanya a saját veséjét adta oda a lányának a túlélése érdekében.
Szigeti Tamástól azt is megtudhattuk, hogy ennél a pályázatnál mindig nemzetközi zsűri dönt, amely az idén ötfős „csapatból” állt, benne két magyar fotóssal. S nyilván nem volt könnyű dolguk az értékelést végzőknek, hiszen 234 fotográfus összesen 6252 fotográfiáját kellett elbírálniuk.
A valóban a humánumról, az egymás felé való odafigyelésről, a toleranciáról szóló képek között találunk olyat, amely Esterházy Péter emlékének állít emléket, van olyan, amely a budapesti alternatív színházak világába kalauzol bennünket, s van, amely a mélyszegénység gyötrelmeiről beszél – képekben. Nem érdemes kihagyni a tárlatot, hisz hosszasan el lehet gondolkodni egy-egy alkotás előtt ácsorogva. Mindenkinek szívből ajánlom a figyelmébe!
Gyürky Katalin
Hozzászólások