A gólyatábori nemi erőszakok mindent megváltoztatnak?
Szakmai-etikai charta kidolgozása kezdődött meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK), a magatartásmintákat rögzítő dokumentumot februárban fogadhatják el. Erről Gulyás Tibor, a HÖOK január 1-én hivatalba lépett új elnöke beszélt az MTI-nek adott interjúban, kitérve arra is, hogy a charta létrejöttét a gólyatábori történések is időszerűvé tették. A kidolgozáskor az ombudsmani ajánlásokat is tanulmányozni fogják.
A hallgatói vezető azt mondta, hogy alapvetően elégedett a felsőoktatási stratégiával, amelyet december közepén fogadott el a kormány. Hozzátette: mindannyian érdekeltek a hazai felsőoktatási színvonalának javításában. A hallgatókat érintő javaslataik közül kiemelte, hogy az oktatói munka hallgatói véleményezésének megerősítése hangsúlyosabban szerepel a dokumentumban, és a cselekvési tervben külön is megjelenik.
Rámutatott: az elnöki pályázatában hangsúlyos helyen szerepel, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdálkodásán javítani kell. Mint kifejtette: a hallgatói önkormányzatok a felsőoktatási intézmények részeként működnek, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a felsőoktatási intézmények más szervezeti egységeire, ettől függetlenül megkezdték annak áttekintését, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen a gazdálkodási modellek vannak. Azt már egyértelműen látni, hogy vannak teljesen jó gyakorlatok, de előfordult a másik véglet is. Az a feladatuk, hogy a jó gyakorlatokat bemutassák és feltárják azokat a problémákat, amellyel segíteni tudják a hallgatói önkormányzatok munkáját – mondta.
Gulyás Tibor úgy látja, nem csak lehet, de felelősségteljesen mindent meg is kell tenni azért, hogy ne fordulhassanak elő hasonló gólyatábori erőszakos cselekmények. A konkrét esetről azt mondta: a fonyódligeti elkövetőnek volt egy olyan előélete, ami alapján feltételezhető volt, nem biztos, hogy megfelelően tud viselkedni közösségben. Ha az érintett hallgatói vezetőnek volt tudomása erről, akkor óriási hibát vétett, ugyanakkor a felelősség kérdését érdemes komplexen nézni. Egy biztonsági szolgálatnak például azért fizetnek, hogy a rendezvényen minden rendben legyen – mutatott rá, megjegyezve: az indokoltnál talán nagyobb jelentőség övezi a hallgatói önkormányzati vezetők felelősségét. Az a kérdés, hogy ez a hallgatói önkormányzatokkal szemben támasztott fenntartások miatt van így, vagy azért, mert a hök-vezetői státusz nem rendezett. Számos megoldási javaslatuk van – jelezte, és példaként említette, hogy egy adott rendezvénynek mindig legyen megnevezve a felelőse, aki az egész folyamatot végigköveti.
Azt is mondta, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazott panaszokat áttekintik és megnézik, hogyan adaptálhatók gólyatáborokra. Több műhelyt is létrehoztak az elmúlt időszakban, többek közt a rendezvényszervezési területre is, hogy közösen dolgozzák ki a minőségi, biztonságos, szabályos szórakozás kereteit. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a rendezvények zökkenő- és problémamentesen valósuljanak meg. Hangsúlyozta: egy gólyatábor előkészítésén egy hallgatói önkormányzat legalább fél évig dolgozik, és komoly előkészületek előzik meg azt is, hogy milyen szervezeteket vonnak be.
Az új elnök beszélt arról is, hogy megkezdődött a szakmai-etikai charta kidolgozása, amely várhatóan a februári közgyűlésre készülhet el. A chartában a hallgatói önkormányzati vezetőkre és a közösségre vonatkozó magatartásmintákat és felelősségi elvárásokat rögzítenek majd, és beépítik a megsértésük esetére vizsgálat lefolytatásának és szankcióknak a lehetőségét. A dokumentum kitér a rendezvényszervezésre is. Ezen a közgyűlésen döntenek azon ajánlásgyűjteményről is, amely a hök-re általános választási szabályokat fogalmaz meg, például időtartamra, újraválasztásra, és hallgatói kapcsolattartásról.
A HÖOK-vezető szükségesnek tartaná az ösztöndíj-rendeletet aktualizálni és a juttatásokat is emelné a gazdasági lehetőségek függvényében. Az erre vonatkozó műhelymunkákat megkezdték és áttekintik a nemzetközi modelleket is. A szervezet felmérést is indít, amelynek során megnéznék, hogy milyen a hallgatók valós szociális, kollégiumi helyzete, és anyagi helyzetük milyen szolgáltatások elérését teszi lehetővé. A jelenlegi szabályozás komoly egyenlőtlenségeket mutat, ezért át kell gondolni a rendszert, az egyenlőség irányába kell elmozdítani – fejtette ki Gulyás Tibor.
Hozzászólások