A hosszú hétvégék a vendéglátásnak és a turizmusnak rendkívül előnyösek a növekvő forgalom miatt, ugyanakkor a munkanap-áthelyezéseknek nincs számottevő, mérhető gazdasági hatásuk – mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők. Azért szeretjük – mondjuk mi.
A nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján
az idén három alkalommal kerül sor munkanap-áthelyezésre, három
négynapos hosszú hétvége lesz, illetve egy már volt. Január 10.,
augusztus 8. és december 12. szombati munkanap, míg január 2. péntek,
augusztus 21. péntek és december 24. csütörtök pihenőnap. Ezen kívül
négy alkalommal lesz háromnapos a hosszú hétvége: húsvéthétfő és
pünkösdhétfő miatt, valamint május elseje hétfőre, október 23. péntekre
esik. A rendeletben az is szerepel, hogy az általánostól eltérő
munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak munkarendje ettől eltérően is
meghatározható.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt.
foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője szerint a
munkanap-áthelyezéseknek nincs jelentős gazdasági hatásuk, mivel a
versenyszférában a megrendeléseket saját jól felfogott érdekükben
teljesítik a vállalkozások, erre megvannak a hatásos munkaszervezési
módszerek.
Hozzátette: a költségvetési, szolgáltatási szektorban
is fenntartják a társadalom működéséhez szükséges kapacitásokat, mint a
közlekedés, víz, gáz, fűtés biztosítása. Megjegyezte: a töredezett
munkahét általában alacsonyabb teljesítményekhez vezet, mint a hosszabb
időegység alatt végzett munka.
Lupkovics Mariann munkajogász az
MTI érdeklődésére leszögezte: akár az általános, akár attól eltérő
munkarendben dolgozik egy munkavállaló, mindenki számára irányadó az,
hogy az áthelyezett munkanap miatt nem nőhet meg a havi munkaidő, és nem
csökkenhet a havi pihenőnapok száma sem.
Hozzátette: azok
esetében, akik munkaszüneti napon munkát végeznek, nincs jelentősége az
áthelyezésnek, mert számukra a rájuk vonatkozó munkarend és ehhez
igazodóan saját munkaidő-beosztásuk a mérvadó.
Példaként
elmondta: ha az általános munkarend szerint csütörtökön munkaszüneti nap
van, akkor a péntek-szombat-vasárnap pihenőnap. Ekkor annak, aki
munkaidő-beosztása szerint csütörtökön munkavégzésre van beosztva – ez a
megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknál, idénymunkásoknál
fordulhat elő egyebek mellett -, ez a nap munkanap lesz. Heti
pihenőnapjai pedig a munkaidő-beosztása szerint alakulnak, tehát a
következő szombat nem azért lesz számára munkanap – ha beosztják
munkavégzésre – mert arra a jogszabály munkanapot rendelt el, hanem a
munkaidő-beosztása miatt. Ha szabadságot vesz ki – akár a munkaszüneti
napon, akár az áthelyezett szombaton – akkor kell szabadságnapot
elszámolni ezekre a napokra, ha ezeken a napokon munkarendje szerint
munkavégzésre lett volna beosztva – magyarázta a munkajogász.
A
munkanap-áthelyezések a munkaadó számára szervezési feladatokat is
felvetnek. Ezért többen arra használják ezt az alkalmat, hogy
kipróbálják az otthonról történő munkavégzést.
A Telenor például
arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Microsofttal együtt 2012 óta
megrendezi a dolgozz otthonról napot, aminek célja, hogy népszerűsítse a
teljesítmény-alapú és kevésbé helyhez kötött munkavégzést. 2014-ben már
több mint 150 cég és 4000 munkavállaló csatlakozott a kezdeményezéshez,
így ők nem a megszokott munkahelyükön, hanem mobil eszközeik és sok
esetben mobilinternet segítségével szabadon választott helyszínen
dolgoznak a szombati munkanapon – közölte a Telenor.
Hozzászólások