A mai napon ünnepeljük az 1956-os forradalom kitörésének 69. évfordulóját. E napon kezdődött Magyarországon a rákosista-kommunista rendszer elleni tüntetéssorozat, amely forradalomba és szabadságharcba csapott át.
Az 1956. október 23-i reggelen Debrecenben, az egyetem főépülete előtt többezer diák gyűlt össze, és elégedetlenségét fejezte ki a kommunista elnyomással szemben. A helyi pártvezetés számos tárgyalást folytatott a diákok küldöttségével, majd délután öt órakor, amikor a tömeg a városközpontba vonult, az Államvédelmi Hatóság a Kossuth utcai rendőrkapitánysági épületből figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott. Az első sortűznek két áldozata volt. A forradalmat többhetes előkészület előzte meg. Forradalmi Bizottmányok alakultak, a szervezkedő ifjúság követeléseket fogalmazott meg, amelyeket többízben több-kevesebb sikerrel tudtak nagy tömegek előtt nyilvánosságra hozni, röplapok, rádiós közvetítések segítségével.
A fővárosban, a leghíresebb események ugyancsak reggel kezdődtek, noha a központi vezetést tüntetést és demonstrációt nem engedélyezett, ezért káosz alakult ki, Budapest-szerte. Többtízezren tüntettek, ez a szám pedig az esti órákra százezresre duzzadt. Délután 3 órakor, a később a forradalom ikonikus helyszínévé vált, nagygyűléseknek helyszínt adó, Bem József szobornál Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti Dalt, amely alappillére volt a forradalmárok hitének és a forradalomnak – szimbolizálva Petőfi Sándor forradalmát. A fővárosi diákság, az elégedetlen helyi lakossággal kiegészülve este 6 órakor a Sztálin-szoborhoz vonult. A szobrot eltávolították helyéről, ledöntötték, csak a két csizmája maradt ott, a népnyelv pedig Csizma-térnek nevezte el a helyszínt. Két órával később kezdődött a Magyar Rádió ostroma. Az ÁVH és a helyi fegyveres erők könnygázzal és vízágyúkkal próbálták oszlatni a tömeget – sikertelenül. Ekkor itt is eldördültek az első lövések. Este 9 órakor Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának későbbi elnöke a Kossuth téren beszédet mondott.
Másnap Georgij Zsukov vezényletével szovjet csapatok vonultak a fővárosba, harckocsioszlopokkal. Október 25-én, a Kossuth téren, Budapesten is eldördült az első sortűz. Az áldozatok számát csaknem ezer főre becsülik.
A forradalom tüntetéseit számos jelentős városban, településen igyekezett a karhatalmi fegyveres testület brutális sortűzzel visszaverni, így többek között Salgótarjánban, Mosonmagyaróváron vagy Nagykanizsán.
Hozzászólások