2020 tavaszán kezdődött a 108-as, Debrecen−Füzesabony vasútvonal korszerűsítése. A projekt a V-Híd Zrt. kivitelezésével valósul meg több mint nettó 65 milliárd forint értékben – írja a magyarepitok.hu.
A munka során – többek között – a meglévő 11,6 kilométeres nyomvonal felújítása mellett elvégzik a szükséges korrekciókat közel 3,6 kilométer hosszan. Debrecen és Tócóvölgy állomások között a meglévő mellé egy második vágányt is építenek.
A debreceni szakaszon 2019 és 2021 között öt lelőhelyen végeztek régészeti feltárást, illetve régészeti szakfelügyeletet a debreceni Déri Múzeum szakemberei. Az ásatások Deák Rita régész vezetésével zajlottak, aki elmondta a cikkben: már a 2019 decemberében zajló próbafeltárás során is találtak régészeti leletet.
A feltárt területek közül kiemelkedik a Tócóvölgy állomástól délre található, Debrecen-Lóskúti utca, László-halom déli lába nevű lelőhely, melynek központjában a kiemelten védett régészeti objektum, a László-halom áll. A késő rézkori, közel 5000 éves temetkezési halmot a vasúti projekt nem érintette, a körülötte azonban több mint 1 hektáros, intenzív, több korszakú lelőhely fekszik.
A halomnál is régebbi, a neolitikumból való, közel 7000 éves tárgyak kerültek napvilágra egy gödörből, amely a tervezett második sínpár alatt helyezkedett el. Itt rendkívül gazdag leletanyagra bukkantak: pattintott vagy csiszolt kőeszközök, például rengeteg obszidiánból készített kőpenge, nagy mennyiségű állatcsont, állatok csontjából készített eszközök, illetve kerámiaedények töredékei kerültek elő.
„Mind közül kiemelkedik egy agyagból készített, emberi lábat formázó kis tárgy, amely feltehetőleg egy kis ősi istenség szobrának vagy a neki készített oltár lába lehetett. Továbbá említésre méltó egy csontból, csiszolással díszített tárgy is, amelyet nyakban, amulettként viselhettek” – mondta Deák Rita.
Az őskori leletanyagon kívül szarmata népesség tárgyai is előkerültek. Az iráni eredetű lovasnomád nép a rómaiakkal egy időben élt az Alföld nagy részén. A Kr.u. 3-4. századi leletanyag jó minőségű szürke, korongolt edényekből, állatcsontból, fém tárgyakból és égett agyagból, más néven paticsból állt. Ebből a korszakból több temetkezést is találtak.
„A kiállításig általában csak a kiemelkedő leletek jutnak el, a többi darabon például természettudományos vizsgálatokat végzünk. Szerencsés esetben ételmaradékok nyomaira is bukkanhatunk. Nemzetközi példákból tudjuk, hogy akár őskori recepteket is össze lehet állítani ezekből, illetve kiderül, hogy mit ettek őseink 7000 évvel ezelőtt” – fogalmazott Deák Rita.
Amennyiben kiállításon mutatják be a tárgyakat, akkor az a Déri Múzeumban fog történni.
Fotók: Déri Múzeum
Hozzászólások