Megkezdte működését a Zöld Őrszem nevű Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata és a Debreceni Egyetem és közösen hozott létre és működtet. A legkorszerűbb műszerekkel 16 helyszínen mérik a levegő, a víz, a föld, a zaj és a biodiverzitás állapotát a városban. A projekt keretében a Debreceni Egyetemen folytatott magas színvonalú tudományos tevékenység a gyakorlatban is a debreceniek szolgálatába áll.
A Zöld Őrszem Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer (DKER) elindítása alkalmából szakmai konferenciát tartottak a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézetben. Papp László, Debrecen polgármestere felidézte, hogy Debrecen városvezetése 2019-ben új környezetpolitikát hirdetett meg: szakemberekből álló Zöld Munkacsoport alakult, és a debreceni környezetpolitika fontos mérföldköveként a Debreceni Egyetem kutatóival közösen megalkották a Zöld Kódexet, hazánk legkomplexebb környezetvédelmi programját.
A Zöld Kódex egyik legfontosabb intézkedése a Zöld Őrszem, azaz Debrecen Környezeti Ellenőrző Rendszere. A projekt Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és az ATOMKI együttműködésével valósul meg, kiemelt stratégiai jelentőséggel bír – jelentette ki a polgármester. A városvezető kifejtette, hogy Debrecen speciális fejlődési fázisban van, erős gazdasági növekedés zajlik, melynek azonban nem szabad sem a városra, sem annak környezetére veszélyt jelenteni. A Zöld Őrszem 16 helyen, 5 területre: a levegőre, a vízre, a földre, a zajra és a biodiverzitásra fókuszálva végez a nap minden órájában ellenőrzéseket. Emellett két vizes monitoring bázist is létrehoztak. A rendszer kialakítása 800 millió forintba került, aminek nagyrészét a magyar állam, kisebb részét a debreceni önkormányzat biztosította.
A tudományos alapokon kialakított környezeti ellenőrző rendszert azért hoztuk létre, hogy folyamatosan lássuk, milyen a környezetünk állapota. Nagyon hálás vagyok a Debreceni Egyetem tudósainak azért, mert társként részt vettek ebben a programban. Egy olyan rendszer jött létre, amely az országban egyedülálló – jelentette ki Papp László.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora elmondta: Debrecenben az utóbbi időben erőteljes iparosítás folyik, ez tette szükségessé a környezeti ellenőrző rendszer létrehozását, amelynek kialakításába a DE bekapcsolódott és az üzemeltetésből is kiveszi a részét. A várossal történt összekapcsolódásnak köszönhetően sok dolgot sikerült már korábban megoldani, a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer létrehozása is ezek közé tartozik. A közeljövőben minden bizonnyal ilyen lesz, amikor a sok ide érkező iparvállalat és a népességnövekedés miatt megnő az energiaigény, valószínűleg azt a problémát is a várossal közösen fogjuk orvosolni – vázolta a jövőt Szilvássy Zoltán.
Az egyetemi vezető hangsúlyozta, hogy a DKER-re azért is nagy szükség van, mert a földön jelenleg 5 millió életformát ismer a tudomány, de létezik körülbelül 10 millió olyan is, amiről nem tudjuk, hogy mi az, vírus, baktérium, van-e genomja. Az ilyen kérdések tisztázására jött létre az egyetemen a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ – fejtette ki.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó testület elnöke, a DE Kémia Koordinációs Intézet igazgatója, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság tudományos elnöke arról beszélt, hogy a Zöld Őrszem program elsődleges célja, hogy a debreceni és a város vonzáskörzetében élőkre vigyázzon.
– Ehhez a környezet jelenlegi állapotát is felmérték, a munka 2023-ban interdiszciplináris formában kezdődött. Ilyen komplex városi monitoring a világon csak itt működik – ismertette Nagy Péter.
Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság tudományos vezetőhelyettese arról beszélt, hogy : a világszínvonalú, akkreditált berendezésekből álló Zöld Őrszem kialakításakor minden olyan szervezetet bevontak, amelynek köze lehet a mérésekhez és az eredmények kiértékeléséhez.
A HUN-REN Atommagkutató Intézet igazgatója, Dombrádi Zsolt, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Levegő Munkacsoportjának elnöke kiemelte: olyan kutatásokat kell végezni, amelyek nemcsak a tudománynak, hanem a társadalomnak, a gazdaságnak is hasznosak.
A DKER pont egy ilyen struktúrát épített ki. Az Atommagkutató Intézetben a légkörkutatásnak nagy hagyománya van, 30 éve foglalkoznak ezzel – osztotta meg az igazgató.
Kéki Sándor, a DE Természettudományi és Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság szakmai vezetőhelyettese és a Levegő Munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy a pontos mérések végzéséhez szükség volt a kiindulási pontok meghatározására, és a mintavevő és a levegőminőség mérő állomásokkal a változásokat fogják monitorozni.
A DE MÉK Víztudományi és Környezetinformatikai Tanszék tanszékvezetője, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Víz Munkacsoportjának elnöke arról beszélt, hogy Debrecen területét négy nagyobb vízgyűjtő területre lehet osztani, melyek a Pece-ér, a Tócó, a Kondoros és a Kati patakok. A legnagyobb környezeti terhelést a Tócó kapja, ezért ott végezték eddig a legtöbb vízminőség mérést – számolt be Tamás János.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Víz Munkacsoportjának társelnöke arra emlékeztetett, hogy Debrecen vízellátásának több mint 70 százalékát felszín alatti vizek biztosítják. 3 vízbázison 96 fúrt kút található a város határában, melyek mélysége 110 és 240 méter közötti. A vízminőséget 74 úgynevezett monitoring kút segítségével ellenőrzik, illetve laborban 180 a H2O-t meghatározó komponenst vizsgálnak.
A DE Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója, Lengyel Szabolcs, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság Biodiverzitás Munkacsoportjának társelnöke szerint a Zöld Őrszem keretében ők a fajokra és az élőhelyekre koncentrálnak, nekik azonban nincsennek határértékeik, ezért kontroll, vagy referencia helyszíneket vesznek figyelembe. A biodiverzitás rendszer kidolgozásakor 48 mintavételi helyet jelöltek ki, melyek között találhatók szántók, gyepek, vizes élőhelyek, erdők, kertségek, lakótelepi parkok, városi parkok, teljesen beépített helyek és iparterületek.
Hajdu András, a DE Informatikai Kar dékánja, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság IT Munkacsoportjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a rendszer kialakításakor azzal szembesültek, hogy a több száz szenzorból folyamatosan nagy mennyiségű adat érkezik, ami komoly informatikai problémák megoldását igényelte. Ezért háromrétegű informatikai rendszert hoztak létre: az első réteg gyűjti a szenzor adatokat, amiket átemelnek egy úgynevezett döntéstámogató rendszerbe, az utolsó lépcső pedig a lakossági tájékoztató rendszer, vagyis a nyilvános honlap.
Balázs Ákos, a Debrecen városüzemeltetésért és környezetvédelemért felelős alpolgármestere, a DKER Kidolgozásáért Felelős Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a világban mostanában miközben újraosztják a lapokat a gazdaságban, meg kell küzdeni a klímaváltozással, rengeteg új technológia jelenik meg az életünkben. A városok különösen nagy versenyben vannak a befektetéséért és abban is versenyeznek, hogy melyik település élhetőbb. Debrecen mindkettőben szeretne élen járni.
A Debreceni Egyetemen meglévő szellemi tőke lehetőséget ad arra, hogy helyesen reagáljunk a kihívásokra. Egy város alkalmazkodási képessége szoros kapcsolatban áll azzal a tudással, ami egy ilyen szellemi műhelyben megvan. A jövőben azok a városok lehetnek nyertesek, amelyek alkalmazni tudják a tudomány eredményeit – jelentette ki Balázs Ákos.
A KER Debrecen Környezeti Ellenőrző Rendszer Fejlesztő és Üzemeltető Kft. kommunikációs vezetője megjegyezte, hogy a Zöld Őrszem weboldal létrehozása komoly csapatmunka eredménye. Ehhez hasonló csak Londonban és Szingapúrban működik a világban, az angol fővárosban csak a levegő minőségét monitorozzák, míg Szingapúrban a tengervíz összetételét is figyelik.
A DKER esetében igyekszünk a tudományos eredményeket közérthető formában megosztani és magyarázó szövegek is olvashatók. A honlapot a tervek szerint folyamatosan fejleszteni fogjuk – ígérte Kálmánczi Miklós.
A Zöld Őrszem weboldal ide kattintva érhető el.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – OCs
Hozzászólások