Mi még néhány hete oly buja zölden megannyi színben virágzott, s bódító illattal csábította szerelemre a világot, mostanra erejét vesztve megfakult, megsárgult.
Hirtelen arcomba vágott a hideg szél, s vele visszafordíthatatlanul megérkezett az ősz ismét.
Mi még néhány hete oly buja zölden, megannyi színben virágzott, s bódító illattal csábította szerelemre a világot, mostanra erejét vesztve megfakult, megsárgult.
Komor felhők gyülekeznek az égen, hogy könnyzáporukkal búcsúztassák ezt a perzselő évszakot. Fekete varjak epekedve sóhajtoznak utána: Kár, kár! Ez az év is elmúlt már.
Az őszi fuvallat a lombkoronákba tép, a száraz falevél lassan földet ér, s kiszáradva várja, mint a halálra ítélt, hogy az avarban megtalálja végső nyughelyét.
