Csendesen, szinte észrevétlenül a rideg fuvallatok hátán lovagolva érkezett. Az éj sötét leple alatt öltöztette téli ruhába a fákat és a tereket.
Korcsolyázva végigsiklott minden egyes lakáson, s zúzmarával rajzolt az ablakokra jégbefagyott virágot.
Hideg északi széllel fújta a megsárgult, őszi leveleket szerteszét, s borította fehérbe a megfakult világot. Igen, eltelt egy újabb év, s így jött el ismét a tizenkettedik hó, ami a sorban a legutolsó.
Ködös utcák szürke házainak kéményén hömpölygő füstfelhő is jelzi e zord évszak beköszöntét.
Az esztendő legsötétebb hónapja a december, s mégis talán ilyenkor gyúl a legnagyobb fény a szívekben.
Hozzászólások