Napra pontosan 105 éve, 1917. október 5-én született Debrecen világhírű géniusza, a Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda. A máig népszerű művész nem sokkal 90. születésnapja után hunyt el otthonában, olvasás közben.
A rendkívül gazdag életművet ránk hagyó írónőre szerdán egykori iskolájának, a Dóczy Gimnáziumnak diákjai a Matula-napok keretében tartottak megemlékezést a sírjánál.
Tisztelői ugyancsak megemlékeztek róla Szabó Magda gyermekkori lakóhelyénél, a szerző születésének 100. évfordulóján a Svetits Intézet falára elhelyezett emléktáblánál.
Néhány híres idézet Szabó Magdától:
„Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.”
„Attól, hogy az ember nem beszél valamiről, még gondol rá. Sőt. Többet gondol rá.”
„Az ember majdnem mindent kihever, ezt hidd el.”
„Milyen furcsán és váratlanul következnek be az ember életében a legjelentősebb események. Nem úgy, és nem is akkor, ahogy és amikor várja az ember, másképpen, más előzmény után, valahogy logikátlanul.”
„Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel.”
„Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.”
„Az élet voltaképpen mindig óvodai szinten lép, mi komplikálunk belőle görög sorstragédiát.”
„A belső érték számít csak, az nem pótolható semmi öltözékkel, semmi múló csillogással.”
„Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”
„Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.”
„Nem volt se megoldás, se magyarázat, csak iszonyatos napok és hetek. A titkot még csak megosztani se lehetett senkivel, törhette az ember a fejét, mért kezdődik meg valami, ha abbamarad, s mért lesz ilyen szomorú és érthetetlen vége?”
„Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne.”
Kitüntetései, díjai:
Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
József Attila-díj (1959, 1972)
Debrecen Város Csokonai-díja (1976, 1987)[10]
Debrecen díszpolgára (1977)
Kossuth-díj (1978)
SZOT-díj (1982)
Pro Urbe Budapest díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
Déry Tibor-díj (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1997)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
Magyar Corvin-lánc (2001)
Gundel művészeti díj (2003)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)[11]
Győri Könyvszalon alkotói díj (2003)[12]
Premio Mondello-díj (2005)[13]
Budapest díszpolgára (2006)
Hazám-díj (2007)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2007)
Tőkés László-díj (2007)
Művei:
A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940
Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957
Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958
Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958
Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958
Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Györffy Anna; Móra, Bp., 1959
Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959
Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959
Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960
Kígyómarás (színmű, 1960)
Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961
Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962
Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963
A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965
Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965
Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967
Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967
Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968
Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969
Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970
Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970
Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű; színpadra alkalmazta Tarbay Ede, rendezői utószó Balogh Géza; NPI, Bp., 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
Kiálts, város! (színmű, 1971)
A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973
Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák; Magvető, Bp., 1975
Szilfán halat. Összegyűjtött versek; bev. Kardos Tibor; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (Szabó Magda művei)
Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980
Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983
Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987
Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1987 (Szabó Magda művei)
Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987
A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 elektronikus kiadás
A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei)
Szüret. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp., 1995 (Örökségünk)
A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények; Argumentum, Bp., 1996
Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával; szerk. Aczél Judit; Csokonai, Debrecen, 1997
A csekei monológ; Európa, Bp., 1999
Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999
Sziluett; Európa, Bp., 2000
Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000
Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002
Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel; szerzői, Debrecen, 2002
A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005
Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005
Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006
Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba; összeáll. Tasi Géza; Európa, Bp., 2009
Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának; összeáll. Haldimann Éva; Európa, Bp., 2010
Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.; sajtó alá rend. Tasi Géza; Európa, Bp., 2011 ISBN 978 963 07 9033 8
Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Nyusziék. Naplók 1950–1958; előszó Zeke Zsuzsanna, szerk. V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Magdaléna. A másik Für Elise nyomában; szerk. Tasi Géza, V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások; szerk. Urbán László; Jaffa, Bp., 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
Megfilmesített művei:
Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
A Danaida (1971, Zsurzs Éva)
Kiálts, város (1974, Hajdufy Miklós, tv-film)
Abigél (1978, Zsurzs Éva)
Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Sándor)
Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
Nenő (2006, Soós Péter)
Az ajtó (2012, Szabó István)
Pilátus (2020, Dombrovszky Linda)
Hozzászólások