Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az ukránok az elmúlt években jártasságra tettek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország invázióra szánná el magát Ukrajna ellen, annak sok orosz katonaáldozata lenne – írta az MTI.
Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak „bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.
A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Boris Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni. Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.
Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.
Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.
Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.
Johnson kijelentette: Vlagyimir Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt.
Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene.
Hozzászólások