A Debreceni Egyetem (DE) és Németország, Hollandia, illetve Svájc több évszázados protestáns kapcsolatairól rendeztek ünnepi tanácskozást a reformáció 500. évfordulója alkalmából szerdán az egyetem aulájában.
A konferencia címe – Négy ablak – utal arra az aulát díszítő négy ólomüveg-ablakra, amelyek az egykori debreceni diákok egyetemjárásának fontos állomásit, Zürichet, Utrechtet, Wittenberget és Genfet ábrázolják, és körülveszik az ötödik, a debreceni Református Kollégiumot ábrázoló ablakot.
Fekete Károly tiszántúli református püspök a reformáció oktatástörténeti hatásait elemző előadásában egyebek mellett emlékezetett az idei kettős évfordulóra: a reformáció félévezredes megszületése után ötven évvel, 1567-ben – 450 évvel ezelőtt – Debrecenben a helvét hitvallás elfogadásával megalakult a magyar református egyház.
Az eseményen az egyetem, Németország, Hollandia, valamint Svájc több évszázados protestáns és tudományos kapcsolatairól emlékeztek meg.
Különleges, egyenként 20 m2-es ólomüvegablakok díszítik a Debreceni Egyetem Auláját már 1938 óta. Az üvegfestmények az intézmény jogelődjének, a Debreceni Református Kollégiumnak több százéves protestáns és tudományos kapcsolatait mutatják be. Azokat a német, holland és svájci egyetemeket és városokat ábrázolják ugyanis, ahol a 17. és 18. században a kollégium vándordiákjai tanultak. Erről az egyetemjárásról és a Debreceni Egyetem nemzetközi kapcsolatairól emlékeztek meg szerdán a Négy ablak című ünnepi tanácsülésen, amelyen Németország, Hollandia és Svájc nagykövetei is részt vettek.
A Debreceni Egyetemnek ma is élő kapcsolatai vannak mindhárom országgal. Az intézményben ugyanis holland és német tanszék is működik, valamint a debreceni diákok szívesen tanulnak ezekben az országokban az Erasmus programnak köszönhetően.
A szerdai tanácskozáson nem csak előadásokkal emlékeztek az egykori protestáns kapcsolatokra. A konferencia résztvevői ugyanis azokat a több százéves könyveket és jegyzeteket is megtekinthették, amelyeket egykor a debreceni diákok hoztak magukkal európai tanulmányútjukról.
Fotók: Pénzes László
(MTI, HP)
Hozzászólások