Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelyen a felmérések szerint Emmanuel Macron államfő pártja, az első fordulóban 32,6 százalékos támogatottsággal az élen végzett A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezette Modem elsöprő többséget szerezhet a parlament alsóházában. A várhatóan rekordalacsony részvétel mellett történő voksolás a francia politikai elit teljes megújulását eredményezheti.
A mandátumbecslések azt jelzik, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet az államfő mozgalmának. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi politikai berendezkedést alapító Charles de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársaság elnök alatt szintén a jobboldal 84 százalékos többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az 577 választókörzetben 4 képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. A még nyitott 573 körzetben az a 1146 jelölt jutott be a második fordulóba a közel 8 ezer induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Egy helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten.
Az LREM-nek és a Modemnek 519, a jobbközép Köztársaságiaknak 264, a Nemzeti Frontnak 120, a radikális baloldalnak 67, a Szocialista Pártnak pedig 65 jelöltje jutott be a második fordulóban.
Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.
Elemzők szerint a második forduló egyetlen kérdése, hogy mekkora lesz Macron pártjának győzelme. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a második forduló csökkentené az első fordulós mandátumbecslései alapján az elnöki mozgalomnak várt elsöprő győzelmet. Ehhez azonban elsősorban az ellenzéki választóknak kéne tömegesen az urnákhoz járulniuk. Márpedig a felmérések szerint a részvételi arány rekordalacsonynak ígérkezik, a franciáknak előzetesen 53 százaléka biztos volt abban, hogy nem megy el voksolni, így a részvétel tíz százalékkal alacsonyabb lehet, mint öt évvel ezelőtt.
Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz erős ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek.
Az első fordulóban 21,5 százalékot elért jobboldalnak lehet a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. A jobboldali politikusok megosztottak abban, hogy konstruktív vagy pedig frontális ellenzéket alkossanak az elnöki elképzelésekkel szemben, miután a kormány nagy gazdasági reformjai a jobboldal programjában is szerepelnek. Ezért nem kizárt, hogy azok, akik támogatni kívánják Macront és miniszterelnöke, a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó Édouard Philippe kormányát, külön frakciót alkotnak majd a Köztársaságiak hivatalos csoportja mellett.
Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, az első fordulóban elért 9,5 százalék után alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint.
Az elnökválasztáson első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy véli, hogy Mélenchon lehet majd "Macronnal szemben a valós és hatékony ellenzék".
Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója.
Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hét elején benyújtja a lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. Kormányzati források szerint valamennyi miniszter a helyén marad, négy-öt új államtitkár kinevezése várható csak.
Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.
(MTI)
Hozzászólások