A gyerekek szexuális kizsákmányolásáról most először készült országos szintű jelentés, köszönhető a Hintalovon Alapítvány és az ECPAT közös munkájának.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy kétszer annyi bejelentés érkezik az NMHH internetes forróvonalára gyermekpornográfia miatt, mint tavaly. Sajnos nem csak az online térben, hanem a valóságban is jelen van a gyermekek prostitúciós célú kizsákmányolása. A Hintalovon és ECPAT jelentése magyar és külföldi adatokat, kutatásokat, valamint olyan jogszabályi rendelkezéseket összegez melyek a magyar gyermekek szexuális kihasználásával is relevánsak, továbbá kitér az áldozattá válás és felépülés folyamataira. A gyermekprostitúció hazai megjelenési formái, mint az emberkereskedelem, kényszerházasság és a turizmus területén megjelenő kizsákmányolás szintén szerepelnek a jelentésben.
Magyar gyerekek jelenlegi helyzete
A Hintalovon Alapítvány korábban nem készített a gyerekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatban széleskörű kutatást, ezért munkájukhoz kapcsolatba léptek hazai civil, egyházi és állalmi szervezetekkel. A jelentés elkészítéséhez ez volt az első lépés, melyből átfogó képet kaphattak arról, ezen a területen mi a jellemző hazánkban. Kirajzolódott, hogy a témában nagyon kevés a kutatás, és ellentmondásosak az adatok.
Mindettől függetlenül is jól látható, hogy az áldozattá válás egyik meghatározó eleme, a mélyszegénységből való származás, és aztán az ebből fakadó élethelyzetek. Az érintett gyerekek mielőtt áldozattá váltak, nem csak hátrányos helyzetűek, hanem elhanyagoltak, fizikai és érzelmi erőszaknak egyaránt kitettek voltak.
Kockázati tényezők
A kockázati faktorok elsősorban a szegénység, a származás és az állami gondozás.
Egy emberkereskedelemről szóló jelentés szerint, melyet az Amerikai Külügyminisztérium végzett, kiderült, hogy Magyarország nem áll jól az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és több ponton sem felel meg bizonyos szabályozási minimumnak. A gyermekotthonokban és állami gondozásban élő gyereknek nem nyújtanak megfelelő szolgáltatásokat, az áldozatok száma pedig a leginkább elmaradott országrészekről kerülnek ki. Életkort tekintve már 11-13 évesen is a prostitúció céltáblájává válnak, az áldozattá válás veszélye pedig növekszik a 14-18 éves korosztályban.
Általánosságban elmondható, hogy mint minden országban, úgy hazánkban is fokozottan veszélyeztettek az állami gondozásban élő gyerekek. Egy 2018-as EU-s kutatás jelentése alapján kiderült, hogy az EU országaiban beazonosított prostitúciós kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek több mint fele volt magyar nemzetiségű.
Az emberkereskedelem szexuális célú áldozatai
Nemzetközi adatok támasztják alá azt az aggasztó tényt, hogy csak az EU területén lévő magyar származású, szexuális céllal az emberkereskedelem áldozatává váltak több mint fele, azaz 64%-a gyerek, és 7,4%-a 11 évnél fiatalabb. A beazonosított érintettek közül 1310-ből 647-en magyar nemzetiségűek, és ezek 86%-a lánygyermek.
Szexuális kihasználás a turizmus területén
Az elkövetők számára vonzóerővel bírnak azok az úti célok, ahol jelentős a turistaszezon, vagy nagyobb sportesemények színterei. Hazánkban a turizmus és idegenforgalom területén gyakorlatilag semmilyen védelmi háló nem veszi körbe azokat a gyerekeket, akik érintettek lehetnek a turizmus területén a szexuális kizsákmányolásnak, és egy magyar vállalat sem szerepel a fent említett témával kapcsolatos magatartási kódex aláírói között. A jelentésben szerepel, hogy a koronavírus-járványt követő újraindítás új szeleket hozhat, és Magyarország megteheti a turizmusban a megfelelő lépéseket a gyermekek védelmében.
Az online tér súlyos veszélyt rejt
Az NMHH-hoz 2020-ban jelentett pedofil tartalmak majdnem duplájára nőttek. Bár kiemelt figyelmet fordítanak az online térben történő gyermekek szexuális célú kihasználására, Magyarországon még mindig helytelen terminológia van érvényben. Jelenleg „gyermekpornográfia” alatt büntetik a cselekményt.
Szomorú és egyben felháborító a Kaleta-ügy, mely tökéletesen megmutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatásban nincs egységes gyakorlat arra, hogy a gyermekpornográfia bűncselekményét megfelelően szankcionálják. Emlékeztetőül: Kaleta Gábor, volt perui nagykövet laptopján 19 ezer pornográf tartalmat találtak, melyek egy része gyerekek megerőszakolásáról szól. Büntetése első fokon két év felfüggesztett és 540 ezer forint pénzbüntetés. Az ítéletet a közvéleményt is felháborította, és enyhének találta, amiért sokan támadták a bíróságot – köztük Deutsch Tamás is, ugyanakkor a testület nem tud nagyobb büntetést adni, mint amilyet a vádhatóság kér. Az Egyesült Államokban Kaleta lebukott sorstársai, akik szintén csak „nézők” voltak, 5 év letöltendő börtönbüntetést kaptak.
Számos ügy, köztük Kaleta Gábor esete is rávilágít arra, hogy ideje sürgősen kiutat találni a gyermekek ellen elkövetett szexuális kizsákmányolás globális válságából.
Az elmúlt évek pozitív változásai
A szakemberek súlyos kritikát fogalmaztak meg, melynek hatására Magyarország kormánya az elmúlt években valóban jelentős lépéseket tett a gyermekek védelme és azonosítása érdekében. 2020-ban lépett hatályba az a törvénymódosítási csomag, amely az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” meghatározást beiktatta. Minden olyan kiskorú ennek minősül, aki szexuális szolgáltatást nyújt, és a hatóságok rátalálnak. Azért fontos ez a lépés, mert korábban a hasonló esetekben a kiskorút szabálysértési eljárás alá vonták és büntetést szabtak ki rá, miközben segítségre lenne szüksége. További pozitív előrelépés, hogy a kormány elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, mely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli korosztályra, és a nyomozást szakemberek is felügyelik.
Forrás: itt
Hozzászólások