“Bár megmutathatnám Nektek ezt a zöldet, amihez foghatót csak Írországban láttam. Bár látnátok velem a homok ezernyi színét, vagy a Tasmán-tenger kékjét, ahogy keveredik a Csendes-óceánnal! És bár itt lennétek velem most, amikor a teraszról bámulom a csillagokat! (Mellesleg mézbort szürcsölök és azon filózom, hogy beszálljak-e a fával fűtött ‘jakuzziba’).”
A helyszín Új-Zéland. A fenti sorok írója pedig a “Hortobágyi Rántott Vombat” blog írója, Vombi, azaz Nagy -Szabó Orsolya.
"Csupa olyan dolgot csináltam, amit korábban jogászként az irodában ülve soha: készítettem oposszum-csapdákat, nyírtam füvet reptéren traktorral, építettem helikoptert, festettem és gletteltem, bokrot írtottam, teheneket etettem, fogadóban sütöttem és főztem. Minden pillanatát imádtam. Na jó, azt a három napot, amíg zsibbadt a bal karom a 25 kilós permetezőtől, azt nem annyira.” –meséli Orsi, aki nem csupán nyaralt, de dolgozott is a “hosszú fehér felhő országában”, ahogy az őslakos maorik hívják ezt a mesebeli vidéket.
Egy csipetnyi só, kevés bors és öt deka oposszum
A “Working Holiday” vízum tette lehetővé Orsi kalandját, amiben a valóságban azért rántott vombat nem szerepelt, azonban volt helyette eredeti új-zélandi specialitás:oposszum-pite, kevéske toboz-gyűjtés quaddal, de még jó adag méhészkedés is. Ezekből az önkéntes munkákból finanszírozta ugyanis a kinti életét. Pénzre ugyanis igencsak szükség van egy olyan országban, ahol kávét 4-5 NZD-nál ( kb. 800-1000 Ft) olcsóbban sehol sem lehet kapni, de a szállást sem ússzuk meg jó 20,000 Ft/hét összegnél kevesebbért.
Pihe-puha kutyaól…?!
A hátizsákos utazás során az ember elsajátítja az alkalmazkodás művészetét és néhány hónap után egész komoly disszertációt írhatna spórolásból is. Szállásra például egy gyakorlott kanapészörfös (couchsurfing) már egy fillért sem költ. Cserébe azonban Orsihoz hasonlóan olykor meg kell elégednie az éjjel madártetőt farigcsáló ausztrál vendéglátóval, aki vacsorára igazi helyi eledelt: fejenként négy sört kínál. Vagy el kell fogadni, ha éjjelre a fejünket a család négylábú kedvencének ágyában hajthatjuk álomra.
A jó ég áldja a meleg zuhanyt!
A meleg víz bizony hiánycikk. Az ingyen wifi és a konnektor pedig valóságos kiváltság, ha az ember ezt az utazási formát választja. Na de ki bánja mindezt, ha ahogy mondani szokták: az életérzés megfizethetetlen.
“Ha úgy esett jól, órákig feküdtem egy dombon a fűben, miközben birkák majszolták körülöttem az élénkzöld füvet. Ha ahhoz volt kedvem, megálltam a hetvennyolcadik vízesésnél fotózkodni, ha pedig új társaságra vágytam, barátkoztam a megannyi backpackerrel.”
A stresszmentes kiwi
Nem a gyümölcs és nem is a bozótban totyogós, szőrös. Mármint a madár. Totyoghat ugyan bokorban és bizony lehet olykor szőrös is, de ez bizony az új-zélandi ember neve. A végtelenül nyugodt, barátságos, nyitott helyi embereké. Nincs szállásod?Valaki majd befogad!Nincs mit enned?Valakinek majd lesz fölöslege!Ebből a mentalitásból lenne mit átvennünk. Egy kis ízelítőt láthattok egy spontán maori utcai dalolászásból a cikk melletti videóban. A Hortobágyi Rántott Vombat blog szerzője, Orsi tapasztalatait hamarosan az Alföld TV Országváltó című műsorában is megosztja majd a nézőkkel. Aki pedig személyesen is szeretne találkozni vele, az megteheti december 14-én este hat órától Debrecenben, az Ifjúsági Házban. “Hátizsákos csajok a világ körül” (https://www.facebook.com/events/419856324876533/) címmel itt tartanak majd ugyanis előadást Vigh Borival,a backpacker.hu oldal szerzőjével közösen. Bori kalandos útjáról is beszámolunk majd hamarosan!
Balogh Zsuzsanna
Hozzászólások