103 éve annak, hogy Balassagyarmat bátor polgárai és az őket támogató magyar katonák felkeltek a város korábban megszálló csehszlovák erők ellen, és kiüldözték őket a városból.
Az első világháborút (1914-18) követően, 1919. január 15-én a határfolyónak kijelölt Ipolyt átlépve a csehszlovákok megszállták Balassagyarmatot, ellenőrzésük alá vonva a stratégiailag fontos vasútvonalakat. Az antant által kijelölt demarkációs vonalat semmibe véve Edvard Benes csehszlovák külügyminiszter kiszemelte a Vác-Miskolc vonalon elhelyezkedő szénmedencéket, melyet az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársasághoz szeretett volna csatolni. Balassagyarmat, mint vasúti csomópont elfoglalása, kiemelt jelenőségű volt Benes számára, így mindent megtett azért, hogy újonnan alakult országa területét gyarapítsa vele.
A csehszlovák katonaság 1919. január 3-án indította az offenzívát, melynek következtében 12 nappal később Balassagyarmat az irányításuk alá került. A magyar Hadügyminisztérium a megszállók kivonását követelte az antant megbízottjánál, de a cseh vezetők éreztették a város vezetőivel, hogy Balassagyarmatot a Csehszlovák Köztársaság részének tekintik a továbbiakban. A lakosság elfogadhatatlannak tartotta a megszállást, így a csehek által hozott rendelkezéseket szabotálták, ahol csak tudták, és elindult a szervezkedés a megszállók ellen.
1919. január 27-én a városlakók eldöntötték, hogy nem lesznek hajlandók felesküdni a csehszlovák államra, majd küldöttséget indítottak a Magyarnándorban állomásozó Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosokhoz, akiktől katonai segítséget kértek. A segélykérésre reagálva elkezdődött az ostrom, mely komoly magyar veszteséggel járt. Mivel a katonasággal egyidőben a városi polgárok is kitartóan küzdöttek, a csehszlovák erők visszamenekültek az Ipoly túloldalára, így január 29-én estére már újból magyar kézen volt Balassagyarmat.
A felkelés következményeképp Nógrád megye egyéb érintett települései is támadást indítottak a megszállók ellen, így harcolva ki, hogy a támadók visszatérjenek a demarkációs vonalon túlra.
Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) elnevezést adták a városnak.
Hozzászólások