Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájának díszelőadásával ünnepli fennállásának 150 éves jubileumát a debreceni Csokonai Nemzeti Színház szerda este.
A magyar Faust ősbemutatóját pénteken tartották, a szerdai díszelőadás a debreceni kőszínház 1865 október 7-i megnyitóját napra pontosan a 150 évvel követi.
Orbán János Dénes az MTI-nek elmondta, hogy a darab színre vitelére ez a tökéletes alkalom, mivel témája Debrecenhez köti: a 18. században élt Hatvani István professzor a főszereplője, aki 1740 és 1780 között a Debreceni Református Kollégiumban tanított, Európa-szerte híres volt, az elektromossági kísérletek egyik úttörője.
Felidézte, hogy a darabot a budapesti Nemzeti Színház kortárs dráma pályázatára írta 2004-ben. "A Faust-motívum mindig is izgatott. Jókai Mórnak A magyar Faust című, a Hatvani István körüli legendákat feldolgozó novelláját már gyerekkoromban olvastam és igen-igen felcsigázta az érdeklődésemet, azóta izgalomba tart ennek a titokzatos professzornak a figurája" – mondta a témaválasztásról a szerző.
Hozzátette: elektromossági kísérletei miatt terjedt el a professzorról az a legenda, miszerint az ördöggel cimborált. Halála után alakult ki a mítosz, amelyet feldolgozott Jókai mellett Mikszáth Kálmán Az ördöngös professzor című művében, valamint Arany János is írt verset róla Hatvani címen.
A szerző elmondta: a darab megírásához elsősorban a Hatvaniról szól szépirodalmi műveket használta fel, azon kívül összegyűjtötte a róla fellelhető szakirodalmat, Magyarországon nem fellelhető doktori dolgozatát például egy svájci honlapon találta meg.
A 18. században élt Hatvani amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett.
Orbán János Dénes elmondta: Hatvani kiváló tanuló volt, több egyetemre, köztük Leidenbe hívták tanítani, ő mégis visszatért a debreceni kollégiumba, ahol mintegy negyven éven keresztül oktatott. Tízgyerekes, békés családapa és megszállott professzor volt. A legenda szerint földöntúli hatalomra tett szert, egy mágikus könyvet kapott, uralta a szellemeket, természet feletti ereje volt – mondta, hozzátéve, hogy a darab ezt a fausti motívumot dolgozza ki, csak a legvégén, a professzor temetésén ugrunk vissza a valóságba.
Mint mondta, a darab filozófiája meglehetősen aktuális. A darab Isten és Sátán harcát vonultatja fel és arról szól, hogy ezzel az "agyontechnologizáltsággal", a mesterséges intelligenciával, a klónozással az ember lassan kilép hatásköréből, olyan hatalomra és tudásra tör, amely már nem az ember szférájába tartozik, hanem Istenébe – mondta.
"Egy olyan korszak határán vagyunk, amikor a jövő már teljesen bizonytalan és kaotikus. Nem egy olyan történelemre kell számítani a jövőben, mint eddig" – fogalmazott.
Mint mondta, a színházi munkában is részt vett valamelyest, a rendező – Árkosi Árpád – kérésére némileg átalakította a szöveget.
A szerző – aki az ősbemutatón is részt vett és a díszbemutatón is jelen lesz – elmondta: elégedett az előadással, jobb lett, mint amilyennek ő elképzelte, a debreceni közönség is szerette.
Hozzátette: a grandiózus produkcióban több mint százan szerepelnek, két kórus, tánccsoport, élőzenekar lép színpadra, az előadás zenei részére nagy hangsúlyt fektettek, a zenét Könczei Árpád szerezte. Hatvani István szerepét Mészáros Tibor alakítja.
Minden összejött: a debreceni színház 150 éves évfordulóján Debrecenről szóló darab, amelyet a debreceni közönség magáénak érezhet, hiszen a város egyik ikonjáról szól – mondta Orbán János Dénes.
A Csokonai Nemzeti Színház az évadban számos eseménnyel ünnepli fennállásának 150 éves évfordulóját. A jubileumi programsorozatban kiállítások is helyet kapnak, az október 7-i díszelőadás apropóján két tárlat is megnyílik.
A Színház az egész világ – Kultúra és előadóművészet a világ bélyegein című kiállítás reprezentatív válogatást mutat be a színház és a kultúra egyéb területeinek kapcsolatáról. A 150 éves teátrum társulata is szerepel díszes bélyegeken, és a Magyar Posta alkalmi postabélyegzést szervez.
A Magyar Faust című, Nagy Sándor Zoltán grafikusművész alkotásait felsorakoztató tárlat Orbán János Dénes művéhez kapcsolódva érkezik a teátrumba.
Több ideiglenes játszóhely és viszontagságos körülmények után 1865. október 7-én nyitotta meg kapuit a Szkalnitzky Antal építész tervei alapján készült Kossuth utcai épület.
(MTI)
Hozzászólások