A legtöbben évente, vagy maximum évente párszor járunk háziorvosunknál és csak viszonylag kevesen fordulunk rögtön magánegészségügyi szolgáltatóhoz panasz esetén. A háziorvosi rendszer egészével kapcsolatban pesszimista a magyar lakosság, de személyes tapasztalataink a saját háziorvosainkról túlnyomórészt pozitívak. Ezek a főbb megállapításai az Europion legutóbbi felmérésének, amit 1300 fős országos reprezentatív mintán végeztek a cég kutatói mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével.
A 16 év feletti magyar társadalom túlnyomó többsége évente párszor (36%) vagy évente (42%) jár háziorvoshoz, ennél gyakrabban (havi, vagy heti rendszerességgel) viszonylag kevesen járnak (19%) és ennél is kevesebben állítják, hogy soha nem veszik igénybe a háziorvosuk szolgáltatásait (4%). Érdekesség, hogy a 60 év felettiek körében sincsenek többen a legalább havi rendszerességgel járók a többi korcsoporthoz képest, ellenben az alacsonyan iskolázottak (gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők) körében relatív magas ez az arány (27%).
A háziorvos „kikerülése” és a közvetlenül magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordulás panasz esetén viszonylag ritka a magyar társadalomban, a teljes népességnek csak 11%-a állítja hogy az esetek többségében így tesz, míg 46% soha nem hoz ilyen döntést. Különösen az idősek kerülik el a magánszolgáltatókat – vélhetően nagyrészt anyagi okokból – közülük 65% soha nem hagyja ki a háziorvost és csak 2% kezdi magánszolgáltatónál az esetek többségében. Hasonló tendencia igaz a kistelepüléseken élőkre (57% soha és 6% gyakran), valamint az alacsonyjövedelmű háztartásokban élőkre is (60% soha, 8% gyakran).
A háziorvosok látogatásának fő célja a receptek, gyógyszerek felírása (59%), szakorvoshoz beutaló kérése (50%) illetve a betegségek felismerése, diagnosztika (37%). A közhiedelemmel ellentétben viszonylag kevesen (29%) jelölték meg fő célként az adminisztratív feladatokat (mint pl. táppénzes papírok és igazolások), de ennél is kevesebben várják a háziorvosuktól kiemelt funkcióként az egészségük nyomon követését (16%), preventív funkciók ellátását (pl. szűrések szervezése) (14%) vagy életmódbeli tanácsadást (3%).
A társadalom alapvetően negatív véleményen van a háziorvosi rendszer jelenlegi működéséről Magyarországon (41%), míg csak 19% vélekedik pozitívan erről, noha a kormánypárti szavazók hajlamosabbak rózsaszínben látni a helyzetet (az ő körükben pont fordítottak a fenti arányok). A legkritikusabbak a Tisza-párt szavazói, ebben a csoportban 60%-nak van negatív és csak 13%-nak pozitív véleménye a rendszer működéséről. A pártnélküliek is egyértelműen pesszimista irányba húznak: 44%-uk inkább negatívan és 10% pozitívan értékeli a rendszer működését (a 100-ból hiányzó %-ok az egyes csoportokon belül semleges álláspontra helyezkedtek).
A fent bemutatott pesszimizmus tükrében talán meglepő, hogy a személyesen az emberek kifejezetten elégedettek a háziorvosukkal. A teljes népesség 56%-a van a saját háziorvosával inkább, vagy teljes mértékben megelégedve és csak 17%-ának van róla negatív véleménye.
Különböző aspektusokra bontva a háziorvosok megítélését talán méginkább meglepő eredmények születtek. A társadalom 70%-a szerint a háziorvosa kompetens és kulturáltan, empátiával áll hozzá, 66% szerint jó körülmények között dolgozik, 65% szerint jó fizikai és mentális állapotnak örvend, 56% szerint elérhető és „csak” 39% szerint fáradt és túlterhelt. Az orvostársadalom elöregedéséről szóló adatok kapcsán a háziorvosuk korára is rákérdeztek és a válaszadók 41%-a tartja a háziorvosát idősnek.
Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat április 29.-30.-án vette fel az Europion (korábban Opinio) mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A minta nagyság 1300 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
Forrás: Europion
Hozzászólások