1918. október 31-én gyilkolták meg gróf Tisza Istvánt. Halálának 100. évfordulója alkalmából koszorúzással és tudományos előadásokkal emlékeztek Magyarország egykori miniszterelnökére szerdán a Debreceni Egyetemen.
– Tisza István számára az ország és a nemzet iránti hűségnél, lojalitásnál nem létezett igazabb és szentebb ügy – mondta Pósán László országgyűlési képviselő a Debreceni Egyetem Főépülete előtt álló Tisza-szobornál tartott megemlékezésen.
A politikus szerint gróf Tisza István politikai nézetrendszerének középpontjában a történelmi Magyarország integritásának és a dualista rendszeren belüli önállóságának megőrzése állt. Hozzátette: 1867 óta alig volt Magyarországon államférfi, politikus, akit egyik oldalon annyira imádtak, a másikon annyira gyűlöltek volna.
Pósán László felidézte azt is, hogy Tisza István milyen nagy szerepet vállalt az egyetem létrejöttében.
– Az 1910-es évek elején, amikor a tudománypolitikai viták egyik legfontosabb kérdése az volt, hol létesüljön új felsőoktatási intézmény, Tisza István minden tekintélyét latba vetette, hogy Debrecenben, a Református Kollégium alapjaira épülve egyetem jöjjön létre.
Tisza István szobrát 1926-ban a klinikák előtt avatták fel. Az emlékművet 1945-ben egyetemisták döntötték le, majd évtizedekig múzeumi dolgozók őrizték titokban. Újraavatására 2000-ig kellett várni, méltó helyét pedig 2016. október 31-én foglalta el, a Főépület előtti téren, mivel hallgatók kérték az egyetem vezetését, hogy a Tisza-szobor az őt megillető helyen állhasson.
– Szobra csak 2 éve kerülhetett oda, ahová eredetileg szánták, az egyetem Főépülete elé. Annak az egyetemnek az épülete elé, amelyet az első világháború után a néhai miniszterelnökről neveztek el. Az a tény, hogy az egyetemi ifjúság állíttatta vissza a szobrot, jó reménységgel tölthet el bennünket, hogy Tisza István hazafiúsága és szellemisége megérinti és áthatja a mai nemzedéket is – mondta Pósán László.
A politikus ünnepi beszédét követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el az egykori miniszterelnök szobránál.
Az egyetemi megemlékezés „A Tisza István és kortársai” című tudományos szimpóziummal folytatódott az intézmény Aulájában.
– Tisza István olyan meghatározó alakja volt a magyar történelemnek, akiről már a kortársai is azt mondták, hogy tudása és politikai tevékenysége figyelemre méltó. Mindenekelőtt Magyarország és a nemzet érdekeit tartotta szem előtt. Megítélése ugyanakkor ellentmondásos. Az utódok feladata az, hogy az olykor egymásnak ellentmondó véleményekből kialakítsunk egy olyan képet, amely méltó a politikushoz. Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak erre – hangsúlyozta köszöntőjében Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere.
Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese azt emelte ki, hogy „imponáló az az emberi tartás, az az erkölcsi szilárdság, állhatatosság, amellyel Tisza István a nemzet ügyét szolgálta, politikai éleslátása korának európai politikájában is kétségbevonhatatlan tekintélyt kölcsönzött neki. "
A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy Tisza István cselekedeteit a hit és a nemzet vezérelte, ez határozta meg döntéseit, nem volt benne félelem és megalkuvás. Mártír volt, vértanú, a hit és a nemzet vértanúja.
– Egyetemünk korábbi névadóját Debrecenben és az egyetemen hosszú évek óta tisztelet és megbecsülés övezi. Helyreállított és méltó helyen álló szobrát koszorúk díszítik, a valamikor róla elnevezett intézmény Aulájában méltó körülmények között ünnepi tudományos ülésen emlékezünk meg róla. A Debrecenért, a Debreceni Egyetemért végzett munkája, a Magyarországért áldozott élete emlékezetének és magunknak is tartozunk ezzel a mai rendezvénnyel – zárta gondolatait a rektorhelyettes.
A tudományos szimpóziumon "Tisza István és Bethlen István" címmel Püski Levente a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, illetve "Tisza István és Klebelsberg Kunó" címmel Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást.
Sajtóiroda
Hozzászólások