Meglepő eredménnyel zárul a napokban egy nemzetközi kutatás: csaknem száz, az északi-sarkvidékről hozott vízmintát vizsgáltak a tudósok szennyeződések után kutatva. Egyetlen minta kivételével mindben találtak mikroszálakat, amik valószínűleg a kimosott műszálas ruhákból származnak. A szakemberek szerint nem csak amerikából, de európából is származhatnak ezek a műanyag szálak, épp ezért hangsúlyozták: a szennyezés ellen mindenkinek tennie kell, méghozzá megelőzéssel.
A The Guardian brit napilap számolt be nemrég arról a meghökkentő kutatási eredményről, ami az északi-sarkvidék vizeinek műanyag szennyezettségét hivatott feltérképezni. Első olvasatra talán azt hinnénk, hogy pár, jégbe fagyott PET-palacknál és szakadt halászhálónál biztos nem találtak abban a térségben több szemetet, de az az igazság, hogy a szennyezés nem mindig látható, viszont ettől még ugyanúgy súlyos probléma.
Mi az a mikroműanyag?
A mikroműanyag/mikroplasztik az 5 mm-nél kisebb műanyag darabokat, szálakat jelenti. Az UV sugárzás hatására a műanyag bomlani kezd, leválnak róla apró, pár mm-es darabok, amik a környezetbe kerülnek. Mikroműanyagot kimutattak már esővízben, ásványvízben, csapvízben, de még várandósok méhlepényében is. A mikroműanyag már mindenhol ott van, oly mértékű a környezet műanyag szennyezettsége. Ott vannak bennünk és a termőföldben is. Azt még nem lehet tudni- de folyamatban vannak ez irányú kutatások- hogy milyen hatással van jelenlétük az emberi szervezetre.
A tudósok 97 északi-sarkvidékről származó vízmintát vizsgáltak. Az eredmény őket is meglepte, hiszen a 97 mintából 96 volt tele mikroszálakkal és egyéb mikroműanyagokkal. Ahogy a tanulmányban írják:
A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik.
A tanulmányt Peter Ross, a kanadai Ocean Wise Conservation Association nevű szervezet munkatársa vezette. Szerinte a Jeges-tengert szennyező textilszálak az európai és észak-amerikai háztartásokból kerülnek a nyílt vizekbe. Átlagosan 40 mikroműanyag-részecske volt egy vízmintában, így
a poliészter szálak jelenléte az egész vízoszlopban egyértelműen kimutatható volt, jól szemléltetve a műszálak megállíthatatlan szétterjedését a Jeges-tenger egészében.
részletezte Peter Ross.
Arra is kitértek a tanulmányban, hogy a műanyagszennyezéssel a halászati ágazat nem gyanúsítható, hiszen a hálókhoz más összetételű műanyagot használnak, a most nagy számban kimutatott mikroszálak egyértelműen ruhaneműkből származnak.
Mi lehet a megoldás?
Egyre több cég állít elő olyan termékeket, ami megakadályozza a háztartásból származó mikroműanyagok élő vizekbe jutását. Két nagy drogéria, a DM és a Rossmann például olyan termékekkel rukkolt elő, amik gyártásához garantáltan nem használnak folyékony polimereket és szilárd mikroműanyagokat. Emellett számos kisebb márka állt bele a plasztik-szennyezés elleni harcba. Már hazánkban is lehet online rendelni olyan mosózsákokat, amik képesek megakadályozni a mikroszálak vízbe jutását. Emellett számos zero waste terméket forgalmazó márka részesíti előnyben a papírcsomagolást a plasztik helyett, így a csomagolásról a termékre ragadó mikoműanyagok miatt sem kell tartanunk. A környezettudatosság tehát fontos, a nagy nevű vállalatok pedig egyre inkább beépítik brandjükbe és termékeikbe. Kövessük a példájukat mi is. Kezdjük kicsiben, mert sok apró tudatos döntés, nagy változásokat eredményezhet.
Hozzászólások