Számos vasúttörténeti relikviát, dokumentumot bemutató kamarakiállítás nyílt hazánk legrégebben épült, jelenleg is működő kisvasútja, a Zsuzsi Erdei Vasút történetéről a debreceni Új Városháza Galériában csütörtökön.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Értéktár Bizottság, a Demki Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, a 141 éves Zsuzsi Erdei Vasút, az Energoszerviz Kazánszerelő és Szolgáltató Kft., a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára és a Médiacentrum Debrecen által rendezett tárlatot Széles Diána, Debrecen alpolgármestere, Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke és Makóné Fogarasi Hajnalka, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a város értékeit bemutató kiállítássorozat részeként.
Amint azt Széles Diána elmondta, nincs olyan debreceni kisiskolás – beleértve hajdani önmagát is –, aki ne utazott volna már a Zsuzsi vonaton. Ez a kisvasút generációkra visszamenően minden debreceni gyerek, minden debreceni család közös értéke és élményforrása. A Zsuzsi Erdei Vasút olyan cívis érték, melyet napjainkban az eész országban ismernek, és debreceniként ismernek. Az alpolgármester megköszönte a Zsuzsi Erdei Vasutat üzemeltető kft. ügyvezetőjének, hogy munkatársaival együtt ápolják és éltetik a kisvasút hagyományait – hiszen nélkülük ez nem sikerülhetne –, s megköszönte a Debrecen értékeit bemutató kiállítássorozat szervezőinek munkáját is, mellyel karnyújtásnyi közelségbe hozzák a város történetét az Új Városházára egyébként ügyes-bajos hivatalos ügyeiket intézni betérő debreceni polgárokhoz.
Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke köszöntőjében többek közt annak különleges értékét emelte ki, hogy a Zsuzsi Erdei Vasút nem csak műemlék, hanem ma is élő, működő vasút, amely nem csak önmagában nyújtja az utazás élményét, de olyan helyekre lehet vele eljutni, melyeken a város környékének természetei értékei is megismerhetők. Mazsu János felelevenítette, hogy a 141 éve, 1882-ben forgalomba helyezett kisvasutat eredetileg a gúti erdőben kitermelt faanyag szállítására használták. Fénykorában közel 50 kilométer hosszúságú vonalhálózattal rendelkezett. A kisvasutat közel 100 éve – 1925-ben – személyszállításra is alkalmassá tették, s a debreceniek és a Debrecen környékiek azóta élvezik a Zsuzsi vonattal való utazás lehetőségét. A kisvasútról nagyon sok dal, történet is született az idők folyamán, melyek beépültek a város kultúrájába. A Zsuzsi egyszerre öreg és egyszerre fiatal – nem látszik meg rajta a 141 éves kor. Történetének minden gazdagsága feltárul azok előtt az érdeklődők előtt, akik megnézik ezt a kis kamarakiállítást, vagy felkeresik a kisvasút debreceni végállomását, s megismerkednek a mozdonyokkal, valamint az ottani állandó kiállítás tárgyaival. Mazsu János kiemelte: már született felvetés azzal kapcsolatban, hogy a Zsuzsi Erdei Vasutat javasolják a kiemelt nemzeti értékek sorába, s talán egyszer hungarikum is lehet belőle – mert nem csak Debrecen kiemelt értékeinek része, hanem az egész ország számára az.
Makóné Fogarasi Hajnalka, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. ügyvezetője szavai szerint Magyarország és a Kárpát-medence legrégebben működő keskeny nyomtávú kisvasútjával Debrecen büszkélkedhet. 141 éves történetének napjainkban az egyik legszebb és a legkülönlegesebb időszakát éljük, melyhez több évforduló is kapcsolódik: az úttörővasúti korszaka 45 évvel ezelőtt indult, az Mk48-as dízelmozdonyok 63 évesek, a legpatinásabb évfordulót viszont a féltve óvott Zsuzsi gőzmozdony ünnepli, amely éppen idén 100 éves, s 2006 óta szolgál Debrecenben. Az üzemeltető cég munkatársai a kisvasúthoz kapcsolódó, egész évet átölelő család- és gyermekközpontú programokkal igyekeznek a város kulturális életét színesíteni, gazdagítani. Ez a kisvasút a felnőttek számára nosztalgikus élményeket idéz, a gyerekek számára pedig egy különleges világot nyit meg. Az ügyvezető külön is megköszönte a mostani kiállítás megrendezéséhez nyújtott segítségét Molnár Mihálynak, a Zsuzsi Erdei Vasút vasútüzem-vezetőjének, aki közel 25 éve gyűjti azokat a vasúttörténeti tárgyakat, melyek párjukat ritkítják.
A kiállításon egy működő vasúti terepasztal is látható, amelyet Szabó István vasútmodellező készített.
A megnyitón közreműködött Horváth Nikolett, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola növendéke, a Pendely Énekegyüttes-család tagja. Az első látogatók között pedig ott voltak a Szent József-iskola lelkes kisdiákjai.
A kiállítás június 11-ig tekinthető meg az Új Városháza (Debrecen, Kálvin tér 11.) nyitva tartási idejében.
A Zsuzsi Erdei Vasút története
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávú vasútja. A vasúton kezdetben két gőzmozdony üzemelt. Az I. pályaszámú 107 lóerő teljesítményű, fatüzelésű mozdony volt. Ez a mozdony kapta a Zsuzsi nevet, melyet ma is visel a kisvasút.
A Debrecenhez tartozó Gút erdeiben kitermelt fa elszállítására épült kisvasúton eredetileg 20 km/óra sebességgel vontatták a fával rakott kocsikat.
1882 júliusában indult a közlekedés az első 20 kilométeres szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, a menetrend szerinti személyforgalom csak 1925-ben indult meg a vonalon. Ehhez fejlesztésre volt szükség. 1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, s építettek két motorkocsit. Felgyorsult a személyszállítás, melynek sebessége 35 km/óra volt. 1931-ben a Turistaházig, 1937-ben a Várhegyig hosszabbították meg a vonalat – ekkor 36 kilométer hosszúságú volt.
1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra.
A második világháborúban erősen megrongálódott Debrecen-Fatelep állomás és a vasútvonal is. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Ekkor a 20 kilométeres menetdíj 6 darab tojás volt. 1949-ben államosították a vasutat. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést, 49 kilométeresre nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.
A Magyarországon egyedüli 950 milliméteres nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz az átlagosnál nehezebb volt az alkatrészeket beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani, ezért a MÁV 1961-ben átépítette 760 milliméteres nyomközűre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat, így az eredeti Zsuzsit is.
A kisvasút – sok társához hasonlóan – 1977-ben a korabeli közlekedéspolitikai koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak nagy társadalmi nyomásra hagytak meg egy 16,6 kilométeres szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként. A rendszerváltáskor újra átkeresztelték a vasutat: erdei vasútként működött tovább 1994-ig, majd gazdasági okokból leállították, de az aláírásgyűjtés és a tiltakozás ismét megmentette a pusztulástól.
A kisvasút megmentésére összefogott a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör, civil kezdeményezők és iskolák. Sikerült az önkormányzatot is a kisvasút megmentése mellé állítani. 1996. július 13-án az akkor már nevében is hivatalosan „Zsuzsi” kisvasút újra elindult.
2006 végén érkezett Nyíregyházáról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonát képező műemlék, működő, 394.023 pályaszámú gőzmozdony, melyet később az első gőzös nyomán Zsuzsi névre kereszteltek. A jármű azóta is a vasútüzem éke, a gyermekek és felnőttek kedvence. A mozdonyt 1923-ban – idén 100 éve – kezdték építeni a budapesti MÁV Gépgyárban. Számos iparvasúton üzemelt, majd a nagycenki Széchenyi Múzeumvasút megőrzött gépe volt évtizedekig.
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebben épült, működő kisvasútja. Amikor felmerült, hogy útszélesítés és városrendezési tervek miatt ki kellene helyezni a végállomást a város határába, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület alapos szakmai és jogi előkészítő munka után 2003-ban műemléki védettségre terjesztette fel a Zsuzsi Erdei Vasút fűtőházát és a teljes vasúti pályaszakaszt, s az egyéb létesítményeket.
A megszüntetés elkerülése érdekében az egyesület azonnali, ideiglenes védettség alá helyezést is javasolt, amelyet meg is adtak. Ennek többszöri meghosszabbítása után végül 2005-ben a nemzeti kulturális örökség miniszterének rendelete értelmében végleges országos műemléki védettség alá kerültek az 1882 óta működő kisvasút ingatlanai és épületei, valamint a Debrecen és Hármashegyalja állomások közötti pályaszakasz.
Hozzászólások