Három népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
A kérdések a párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítására, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályon kívül helyezésére, illetve a kiskereskedelmi tevékenység végzésének korlátaira vonatkoztak.
Váradi Barna magánszemély kérdése arra vonatkozott: Magyarország kérje a hágai Nemzetközi Bíróságon az 1947-es párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin nép önrendelkezési jogát.
Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy nemzetközi szerződést érint, arról azonban nem lehet országos népszavazást tartani. Emellett – mivel békeszerződésről van szó, amelyet a világháború lezárása érdekében kötöttek – egy semmissé nyilvánítás eredményezheti azt is, hogy az ország újra hadban áll a részes államokkal, az alaptörvény szerint azonban a hadiállapotról sem lehet népszavazást tartani.
A kérdés emellett az NVB szerint nem felel meg a népszavazási kérdésekkel kapcsolatos egyértelműségi követelményeknek sem, részben a többszörös összetétele miatt, részben pedig azért, mert a kérdésből nem derül ki, az érvényes és eredményes népszavazásnak folyománya lehet, hogy az ország hadiállapotba kerül.
Kádár Barnabásnak, a Momentum elnökségi tagjának magánszemélyként benyújtott kérdése az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" Az NVB szerint a kérdés ugyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozik és nem ütközik tiltott tárgykörbe, de nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra: a kérdés formálisan a törvény hatályon kívül helyezésére, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is. A törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló – mondta.
Az NVB tagjainak többsége ezek alapján a hitelesítés megtagadása mellett döntött.
Nehéz-Posony Márton magánszemély kérdése arra irányult, hogy a kiskereskedelmi tevékenység végzését – a nemzeti ünnepeken kívül – csak a foglalkoztatottak bejelentésére, az igazolt eredetű áruk forgalmazására, a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése, illetve a testi épséget vagy egészséget közvetlenül fenyegető veszély fennállása esetén korlátozza a törvény.
Az NVB egyhangú döntéssel ennek hitelesítését is megtagadta, mert álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, a választópolgárok nem látják át a döntés következményeit, emellett több külön feltétel van felsorolva, amelyek önállóan is megválaszolhatóak. Mindezeken túl a kérdés általánosságban beszél törvényről, miközben a kiskereskedelmi tevékenység végzését több törvény szabályozza. Emellett az sem derül ki, hogy az érvényes és eredményes népszavazás után a kiskereskedelmi tevékenységet korlátozó önkormányzati rendeletek hatályban maradnak-e.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.
(MTI)
Hozzászólások