A szem a legfontosabb érzékszervünk, hiszen a világról szóló információk több, mint 70%-a a látásunknak köszönhetően jut el a szürkeállományunkig. Ha a szemünk világa sérül, és részben vagy teljesen elveszítjük látásunkat, Louis Braille- nek köszönhetően nem kell lemondanunk az olvasás és a tanulás lehetőségéről.
Ma, azaz január 4-én van a Braille-írás (ejtsd: bráj) hivatalos napja. A dátumválasztás nem véletlen: 1809-ben ezen a napot született a pontírás atyja, Louise Braille. Ő maga is vakként élte életét 3 éves korától kezdve, amikor apja műhelyében érte baleset. Mindössze 12 éves volt, amikor kifejlesztett egy olyan abc-t, ami érintéssel olvasható. Az eljárás nem volt bonyolult, mégis forradalmasította a látássérültek mindennapjait.
Napoleontól a pontírásig
Egyes források szerint az írásmód alapja egészen Napóleonig nyúlik vissza, amikor is Charles Barbier az ő parancsára kifejlesztett egy olyan kommunikációs módszert, aminek hála a katonák sötétben, fény nélkül, pusztán érintéssel is képesek kommunikálni (emiatt kapta először az „éjszakai írás” nevet). A katonai használata azonban jóformán el sem kezdődött, hiszen túl bonyolultnak találták, így 1821-ben a párizsi vakok intézetébe vezetett Barbier útja, zsebében az éjszakai írás ötletével. Itt ismerkedett meg Braille-jal, aki tovább fejlesztette és a vakok számára használhatóvá tette a pontírást.
A karakterek
Minden egyes betű 6 pontból áll. A pontok egy téglalapban helyezkednek el. Összesen 64 féle variációja lehet a braille-karaktereknek. A karaktereket jelző pontokat felülről lefelé és balról jobbra is lehet olvasni. Minden egyes nyelvnek saját braille-ábc-je van. Az sem mindegy, hogyan próbálják kitapintani, és ezáltal leolvasni a karaktereket. Egy tanulmány szerint a leghatékonyabb értelmezési módja a braille-írásnak, ha mutató és középső ujjal érintik sorban a karaktereket. Jobb kézzel olvasás esetén bal kézzel ki lehet tapintani a következő sor elejét.
A számítógépekhez is lehetőség van braille-billentyűzet beszerzéséhez, vagy külön braille-léchez a normál klaviatúrán begépelt szöveg kódoláshoz.
Emellett kimondottan látássérülteknek készült egy, az érintőképernyős mobilok stílusát követő egy úgynevezett braille mobil, ami a látók és a vakok között teremt egyenlő esélyeket a technológia piacán.
A betűket a braille íráskor hátulról domborítják ki, tükrözve a karaktereket. A braille-írás és a braille-olvasás más-más módszer, így eltérő tudást kíván. Egyes források szerint a látásukat fiatalon elvesztők körében népszerű ez a kommunikációs forma, hiszen kétségtelenül nem egyszerű az elsajátítása. A vakok többsége idős korára veszti el szeme világát, nehezebben veszik rá magukat a pontírással való megismerkedésre. Hazánkban csak a vakok 10 %-a ismeri a braille-írást.
Hozzászólások