A kihívás és/vagy esély – a romák integrációja Európában címmel immár második alkalommal rendezett cigány közösségek társadalmi helyzetét elemző nemzetközi konferenciát a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara. A tudományos tanácskozáson tíz szekcióban hangzottak el előadások.
Több mint ötven kutató, köztük számos külföldi szakember mutatta be legfrissebb kutatási eredményeit a Hajdúböszörményben megrendezett tudományos tanácskozáson.
A cigányság integrációja térségünkben évszázados társadalmi kérdés. A téma sokszínűségét és összetettségét a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar és az itt működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium idei konferenciájának programja is mutatja, amelyben sokféle tudományág oldaláról mutatják be a kutatók ezt a folyamatot. A Debreceni Egyetem küldetéséhez hozzátartozik, hogy választ keressen a társadalmi kihívásokra. A konferencia fontos mérföldkő a roma integráció elősegítésében – mondta a konferencia megnyitóján Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: korunk legnagyobb kihívása az előítéletek leküzdése.
Ebben a paradigmaváltó folyamatban meghatározó, hogy a szakpolitikai intézkedések a passzivitást kiváltó, segélyalapú támogatás helyett az ösztönzőket helyezzék a középpontba. Ez egy hosszútávú befektetés, amelyben erőforrásként tekintünk a roma társadalomra, amelynek tagjai az ország gyarapodását segítik – emelte ki Sztojka Attila. A roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a roma integrációt segítő programok bemutatása kapcsán kiemelte: a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, az Útravaló Ösztöndíjprogram-rendszere, valamint a roma szakkollégiumok a magyarországi cigányság polgárosodásának meghatározó pillérei.
A konferencia illeszkedik a Debreceni Egyetem céljaihoz, hiszen hozzájárul a hátrányos helyzetű és/vagy roma származású közösségek, fiatalok társadalmi integrációjához. Karunkon két szak működik a szakterületen: a romológia alapszak, valamint az óvodapedagógus nemzetiségi roma szakirányú képzés. Emellett valamennyi alapszak képzési programjába beépültek az alapvető romológiai ismereteket közvetítő kurzusok. Az oktatás mellett azonban elengedhetetlen a kutatás, a tudományos ismeretek növelése. Az integráció előmozdításában az itt végzett szakemberek szerepe – a lokális színtereken végzett munkájukon keresztül – kiemelten fontos – hangsúlyozta Gortka-Rákó Erzsébet, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékánja.
Az intézményben folyamatosak a romológiai tárgyú és szemléletű kutatások, ezek részben alapkutatások, valamint alkalmazott pedagógiai vizsgálatok, melyek eredményei közvetlenül beépülnek a képzési tartalomba, a pedagógusjelöltek társadalmi érzékenyítésének és szakmai felkészültségének az erősítését szolgálják – összegezték a szakmai rendezvényen.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere hozzátette: hatékony integráció csak abban az esetben érhető el, ha a segítők az érintett közösségből kerülnek ki. Ezért rendkívül meghatározó a korai fejlesztés, az oktatás, az útmutatás és az aktív támogatás. A város az egyetemmel együttműködve olyan településfejlesztő programot dolgozott ki, amely nagyban segíti a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását. Az integráció nem egyenlő az asszimilációval – jelentette ki Biczó Gábor, a DE GYGYK Társadalomtudományi Tanszék vezetője. Mint mondta: az etnikai közösségek élhetnek úgy egymás mellett, hogy megtartsák saját kultúrájukat. A kar és a szakkollégium kezdeményezései, a képzési tartalmak azt támogatják, hogy a cigányság a beolvadás helyett identitásának megtartása mellett váljon értékes tagjává a társadalomnak.
A nemzetközi konferencián több mint 50 előadás hangzott el. A külföldi szakemberek két munkacsoportban mutatták be eredményeiket, érkeztek előadók többek között Németországból, Horvátországból, Görögországból és Nigériából.
A tudományos rendezvény tématerületei voltak egyebek mellett a tehetséggondozás, a sport, az egészség és integráció kapcsolata, valamint a kora gyermekkori beilleszkedés. Szó esett még többek között a túlélési stratégiákról, a lemorzsolódásról, a gyermekek innovatív fejlesztési lehetőségeiről, valamint a roma gyerekek intézményi nevelésének ellentmondásairól és esélyeiről.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások