Különleges hangulatú, természetközeli élményben lehetett részük azoknak, akik február 27-én ellátogattak a Debreceni Egyetem területén zajló XI. Egyetemi Madárgyűrűzésre, melyet az Egyetemi Hallgatói Környezetvédelmi Bizottság szervezett meg tizenegyedik alkalommal.
A programra ellátogatók kedden 9 és 12 óra között megcsodálhatták az etetőt látogató madarakat, érdekességeket tanulhattak a madárgyűrűzés mesterségéről – az egyetemisták pedig garantáltan kipihenhették a vizsgaidőszak fáradalmait az esemény nyugtató atmoszférája által.
A program az Egyetem Főépülete és az Élettudományi Központ (ÉTK) között kihelyezett madáretetőnél, az Országh László sétányon zajlott, ahol Dr. Juhász Lajos testközelből ismertette meg a jelenlévőkkel az Egyetem környékén előforduló madárfajokat.
A helyszínen jelen volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Természettár is, akik izgalmas játékokkal készültek.
Az egyedi hangulatú eseménysorozat kapcsán Radnai Míra Júliát, az Egyetemi Hallgatói Környezetvédelmi Bizottság tagját kérdeztük.
Mikor indult az eseménysorozat és hogyan váltál te is a részévé?
Az eseménysorozat tizenegy éve indult, Dr. Juhász Lajos az első alkalom óta tisztel meg minket szakmai bemutatójával. Én ebbe akkor csöppentem bele, amikor fél éve felvételiztem az egyetemre, Biológia BSc szakra, majd a Környezetvédelmi Bizottságba is beadtam a jelentkezésem, ahova nagy örömömre felvételt is nyertem. Amióta tag vagyok, ez az első alkalom, hogy részt veszek a programon. Az eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy sokat tanulhatnak a jelenlévők – akár mélyebben, akár kevésbé érdekeltek a témában.
Milyen gyakorisággal rendezitek meg az eseményt?
Minden évben: ez alapvetően a téli madáretetésre épül, hiszen ilyenkor madáretetőkre állítunk hálót – aminek egyébiránt nagyon szabályozott rendszere van, hiszen ilyenkor a madarakat a tápláléktól vágjuk el, tehát nem lehet többet pár óránál kint ilyenkor a háló. Most is csak egy rövid délelőttöt gyűrűztünk, így miután beszedjük a hálókat, a madaraknak újra szabad lesz az út az eleség felé.
Ilyenkor egészen könnyű a madarakat megfogni, hiszen a táplálék vezérli őket.
Hogyan épül fel a madárgyűrűzés folyamata?
Először is kiszemeljük a helyszínt, ahol potenciálisan foghatóak lesznek a madarak. Ezek után a területet megtisztítjuk, úgy, hogy a kívánt hálórendszert fel tudjunk állítani: a hálók általában 12 méteresek – 6 méter hosszúak és 2,5 méter magasak, illetve 16 mm x 16 mm-es szembőségűek. Ezt a fogóeszköz típust egyészen pontosan függönyhálónak nevezzük, jelen esetben is ilyeneket használtunk, hiszen ezek a hálók énekesmadarak befogására alkalmasak, speciálisan erre készítik őket. Miután felállítottuk a hálókat, jöhetnek is a kis szárnyasok! Mivel a hálók fekete anyagból vannak, a madarak jó esetben nem veszik észre, belerepülnek, majd a már gyakorlott szedőre várnak, kiszedés után pedig kicsi vászonzsákba kerülnek. Minden szedés minimum óránként megtörténik. A mai napon két hálóállásunk van, az egyik a botanikus kertben, a másik pedig itt a sétány mellett.
A gyűrűzőn hatalmas a felelősség, hiszen folyamatosan mérlegelnie kell, figyeli az időjárást, például rossz idő, erős a napsütés, nagy meleg, stb. esetén, dönt a hálók összehúzásáról, avagy az egész gyűrűzés a felfüggesztéséről, esetleg a gyakoribb szedésekről.
Óránként megyünk a madarakat begyűjteni, ezután pici zsákokba kerülnek, amik jól szellőznek. Olyan lehet ez nekik, mintha az ember fejére húzna egy párnahuzatot. Bőven kapnak benne levegőt, a sötétség megnyugrtatja őket, nem látják a sok mozgást maguk körül. Miután bekerültek a zsákba, elvisszük őket a gyűrűzőhelyre majd várják a szakértő gyűrűző munkáját.
Következő lépésként kiveszi őket a gyűrűző a zsákból, majd megkapják az egyedi jelölésre szolgáló alumíniumgyűrűt. Magyarországon a legtöbb esetben bal lábra helyezzük ezeket a gyűrűket, amin megtalálható az adott ország a gyűrűzőközpontjának neve – nálunk Budapest felirat van rajta – valamint egy egyedi szám és betűkód.
Ez úgy működik mint egy személyiigazolvány-szám, mindegyik kombinációból egy létezik a világon.
Ebből adódóan ha ezt az egyedet bárhol visszafogják és jelentik a magyar Madárgyűrűzési Központ, az állatot egyedileg be tudják azonosítani, visszakövethető lesz, hogy milyen körülmények között lett befogva, ki gyűrűzte, mik voltak a biometriai adatai, valamint minden egyéb paraméter, amelyet gyűrűzéskor felvettek róla.
Tehát ha ezt az egy kis széncinegét, amit most éppen a kezükben tartanak, mondjuk tíz év múlva visszafogják Németországban, akkor tudni lehet, hogy ezt a madarat tíz éve, Juhász Lajos gyűrűzte itt, a XI. Egyetemi Madárgyűrűzésen.
Különböző fajoknál különböző paramétereket tudunk megállapítani.
Vannak olyan fajok, amiknél ivari dimorfizmust, azaz ivari kétalakúságot nem tudunk megállapítani, tehát nem tudjuk leírni, hogy hím vagy tojó állatról van szó, valamint a korhatározás is problémás tud lenni, ezért egy szigorú vizsgához van kötve a gyűrűzésre feljogosító igazolvány megszerzése.
Tehát a mai eseményen az érdeklődők főleg külső szemlélőként vonódhattak be a gyűrűzésbe?
Igen, leginkább külső szemlélőként, azonban bemutatóval is készültünk, hiszen az egyetemisták mellett főként kisgyerekesek látogattak ma ki hozzánk.
Mit jelent a madárengedés pontosan?
Miután a megkapták gyűrűjüket a madarak és minden adatot felvettek róluk, utána a kicsik is bátran – nyilván nagyon szoros felügyelet mellett – hozzáérhetnek a madarakhoz, megsimogathatják őket.
Ez a fajta a közvetlen kontaktus nagyon fontos egy kisgyereknek – például ha megsimogatja, megtapasztalhatja hogy mennyire puha a széncinegék háta, talán azonnal máshogyan fog állni az környezetéhez és a körülötte élő élőlényekhez.
A sétány melletti hálókhoz kimehetnek az érdeklődők is, megnézhetik, hogyan működik egy függönyháló, hogyan állítják fel, és hogyan szedik le a fogóeszközt, hogyan szedik precízen a madarakat. Emellett pedig folyamatosan adott az alkalom kérdezni, és minél többet tapasztalni ebből a gyönyörű tevékenységből.
Tóth Szilvia
A Debreceni Egyetem harmadéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója
Mi a DEpublik?
A DEpublik egy, a Debreceni Egyetem hallgatóinak publikációiból álló cikksorozat, melyben az egyetemisták perspektíváján keresztül kerülnek terítékre az őket foglalkoztató témák.
Hozzászólások