Tavaly nyáron indult el a Rejtő-szobrot Debrecenbe nevű oldal a Facebookon, mely egy civil kezdeményezést fed, nevezetesen azt, hogy a magyar irodalom egyik legolvasottabb alakjának, az 1943-ban elhunyt Rejtő Jenőnek állítson maradandó emléket a cívisvárosban.
A két ötletgazda a megyei napilap fotósa, Molnár Péter és a HajduPress, valamint az Alföld TV újságíró-műsorvezetője, Tamás Nándor.
Kollégánkat kérdeztük meg arról, pontosan miről is van szó, s miként áll a szoborállítás ügye. Egyáltalán, miként pattant ki fejükből az ötlet?
„Molnár Peti barátommal – de ezt látatlanban is mondhatom, hogy még pár százezren ebben az országban – nagy Rejtő-rajongók vagyunk. Mindketten gyerekkorunktól kezdve forgatjuk Piszkos Fred, Fülig Jimmy, Tuskó Hopkins vagy éppen Gorcsev Iván kalandjait megörökítő könyveket, és mint minden Rejtő Jenőt olvasó ember, bármikor kapásból idézünk egy-egy veretes mondatot, részletet valamelyik kötetéből – fogalmazott Nándi. – Egyébként ne hallgassuk el, az eredeti ötlet a Petié, de amint felvetette, felcsillant a szemem és azonnal lándzsát törtem a „szent ügy” mellett. Létrehoztunk és működtetünk egy FB-oldalt, amely igyekszik minél több embert a kezdeményezés zászlaja alá gyűjteni, és sokaknak felhívni a figyelmét, mire készülünk. Nem titkolt célunk, hogy a cívisvárosban álljon a világ első Rejtő-szobra, ami akár egy újabb turistalátványossága is lehet ennek a gyönyörű városnak.”

S hogy miért éppen a korábban a ponyva királyának kikiáltott írónak szeretnének maradandó emléket állítani az ötletgazdák?
„Mint említettem, Rejtő népszerűsége máig töretlen, napjainkban is maradandó értékek a Piszkos Fred, a kapitány, a Tizennégy karátos autó, Az elveszett cirkáló vagy az Előretolt helyőrség egyedi ízű poénjai és legendás figurái. Szent meggyőződésem, hogy egy-egy Rejtő-kötettel játszva meg lehet szerettetni a fiatalokkal az olvasást. Ugyanakkor nem csupán ilyen műveket jegyez a mindössze 37 évet élt író, aki rövid élete során rendkívül termékeny alkotó volt. Számos kabaréjelenetet is szerzett, írt western-történeteket is, és olyan drámai részekkel tarkított regényeket, mint a Csontbrigád. Nagyon sokszínű zseni volt, rendkívül kalandos életúttal, hol P. Howard, hol Gibson Lavery álnéven publikált, és végigcsavarogta a fél kontinenst, ahogyan járt Afrikában is. Az pedig mindkettőnket megdöbbentett, hogy sehol sem őrzi szobor az emlékét, a debreceni lesz az első, amennyiben sikerül megvalósítanunk tervünket.”
A Rejtő-szobrot Debrecenbe FB-oldalon nemrég megjelent egy „rejtősen” megírt poszt, amelyben arról számoltok be, hogy elindultatok a megvalósítás rögös útján.
„Az utóbbi időben valóban történt előrelépés az ügyben, felvettük a kapcsolatot a városvezetéssel, ahol nagyon pozitívan fogadták az ötletünket. Holott az nehezíti a dolgunkat, hogy Rejtőnek semmilyen kötődése nem volt a megyeszékhelyhez. Ahogyan az oldal bemutatkozásában írjuk: „Hogy mi köze volt Rejtőnek Debrecenhez? Semmi. Ahogy oly sok más helyszínhez sem, amelyről szívbemarkolóan festői, vagy könnyfakasztóan humoros leírást adott műveiben. Szögezzük le, akár itt is megfordulhatott volna, ahogy máshol is.” Időközben kapcsolatba kerültünk egy művésszel, aki elkészítheti az alkotást, ő hamarosan egy részletes prezentációval áll elő, de konkrétumokat most még nem lenne szerencsés elárulni. Nagyjából a helyszín is megvan, tulajdonképpen ha behunyom a szemem, én már látom is magam előtt a szobrot, s a szoborral fotózkodó embereket… Szeretnénk, ha részben civil összefogás segítségével jönne létre az alkotás, támogatók, illetve szponzorok bevonásával. Mint mondtam, egyelőre nem szeretnénk túl sok mindent nyilvánosságra hozni a szoborról, de annyit elárulhatok, mi már fotókon láttuk, hogyan fog kinézni. Biztos vagyok benne, hogy mindenkit mosolyra fakaszt majd” – mondta Tamás Nándor, aki annyi kulisszatitkot még megosztott az érdeklődőkkel, hogy nem az írót fogja ábrázolni a bronzból készítendő mű.

Fotók: Korcsmáros Pál grafikáiból










Hozzászólások