A Debreceni Egyetem a multidiszciplináris szemléletét állítaná a vízmegtartás szolgálatába – hangzott el szerdán az I. Debreceni Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Fórumon. Az egyetem konferenciáján a vízhiány következményeiről, a vízmegtartás kihívásairól és a jó gyakorlatokról tárgyaltak vízgazdálkodási, természetvédelmi, mezőgazdasági és ipari szereplők részvételével. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára bemutatta a kormány új környezetvédelmi stratégiáját – írja a közlemény.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte: a következő évek legfontosabb tudományos és szakpolitikai beszélgetései a klímaváltozásról és a vízmegtartásról fognak szólni.
– A klímaváltozás hatásai Közép-Európában az átlagosnál erősebben érvényesülnek. A Debreceni Egyetem a téma rendkívüli aktualitása mellett azért vállalta a fórum megszervezését, mert az egyetem 13 kara és más szervezeti egységei képesek hatékony választ adni ezekre a kihívásokra. Fontosnak tartjuk a multidiszciplináris szemlélet vízmegtartás szolgálatába állítását, amely nemcsak mérnöki, hanem ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel is jár – mondta el a rektor. Hozzátette: a tudásnak akkor van igazi értéke, ha a szakmai konszenzusok a megoldás felé visznek, ezért örömteli, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium képviselteti magát a fórumon.
Rozinka Zsolt közigazgatási államtitkár előadásában a minisztérium működésének három pillérét mutatta be. Az egyik az erős környezetvédelmi intézményrendszer megteremtése környezetvédelmi főhatósággal. Emellett önálló területi környezetvédelmi hatóságok jönnek létre, szigorú bírságolási és biztosítási szabályokkal, amelyek garantálják a szennyező fizet elv érvényesülését. Másrészt a környezetvédelmi szakpolitikát tudományos alapokon szervezik meg. Mint mondta: a Debreceni Egyetem korábbi hallgatójaként tisztában van azzal, hogy a szakmai alapot ehhez megkapták a kollégái, ez biztosítéka a közös gondolkodásnak. A harmadik pillér pedig a hosszútávú gondolkodás. A civilek javaslatainak meghallgatását ígérte, és nagyobb hangsúlyt fektetnének a környezeti nevelésre. – A környezetvédelem ma nem zöldügy, hanem mindenki érdeke, hiszen a 24. órában járunk – jelentette ki.
Szilvássy Zoltán, a Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézet igazgatója hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem multidiszciplináris képességeivel a környezetvédelemhez, a vízgazdálkodáshoz és a fenntarthatósághoz egyaránt szeretne hozzájárulni. – Az Észak-alföldi régió vizei Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkeznek. Az egyetem mint regionális-nemzetközi jelentőségű intézmény a tudomány szereplőinek együttműködése révén járulhat hozzá azokhoz a nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek segítik a hatékonyabb vízgazdálkodást – mutatott rá.
Kardos Gábor, az Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: a klímaváltozás bekopogtatott. – A klímaváltozás a Kárpát-medencét súlyosabban fogja érinteni, mint Nyugat-Európát: az eleve nem nagy mennyiségű csapadék változó mintázatban fog lehullani, aszályokat eredményez. Az Alföld vízjárta vidék volt, a folyószabályozások révén a vizet lecsapolták, most pedig hiányzik ez a víz. A konferencia célja az, hogy a szakemberek megtalálják azokat a megoldásokat, amelyekkel a természet, a társadalom, az agrárium és az ipar is együtt tud élni – ismertette.
Az egész napos szakmai tanácskozáson többek között a klímához való alkalmazkodás kihívásairól, a Tiszántúlt és Debrecent érintő vízpótlás tapasztalatairól, az ipari vízgazdálkodásról, a vízmegtartás mezőgazdasági termelésre és élővilágot érintő hatásairól hallhattak előadást a résztvevők.
Lengyel Szabolcs, a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója a Hortobágy élőhelyrehabilitációjáról tartott előadást. – Nagyon pontos vízrendezési gyakorlatokra van szükség ahhoz, hogy működőképes ökológiai rendszerek jöjjenek létre. Ezek nem csupán védett, hanem mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is érintenek. Ezért is kell a gazdálkodókkal közösen gondolkodni a vízvisszatartásról; ahol pedig ez nem elég, ott a vízpótlásról is gondoskodni kell – vélekedett az igazgató. Hozzátette, a Debrecent érintő Civaqua-program első ütemének következtében kialakult vizes élőhelyeken kedvező irányú változásokat figyeltek meg. Olyan fajok jelentek meg a város területén, amelyek korábban nem, vagy csak ritkán.
A délután folyamán kerekasztal-beszélgetést tartottak települési vízmegtartási gyakorlatokról. Előadások hangzottak el élelmiszerbiztonság és ivóvíz témájában is. Este pedig plenáris üléssel zárult a konferencia – írja a közlemény.
Forrás: Sajtóközpont – szzsl
Hozzászólások