A zene mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta legújabb kutatásában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar (DE ZK) professzora. Váradi Judit szerint egyelőre még kevésbé ismert, hogy az iskolán kívüli zenehallgatás milyen hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, vagy akár idősebb korban a demenciára, noha már vannak tapasztalatok és tudományosan alátámasztott eredmények.
Milyen irányt vehet a zenei nevelés az iskolán kívül, vagy éppen oktatási, intézményi környezetben? A DE ZK professzora, művészeti menedzsere a Művészeti Menedzser Iroda által szervezett ifjúsági koncerteken is ezekre a kérdésekre keresi a választ, a doktori disszertációját is ebben a témában készítette el.
Évekkel ezelőtt megjelent tanulmányában már összefoglalta a tapasztalatokat, az azóta eltelt időszakban keletkezett újabb ismeretanyagot, a jó gyakorlatok eredményeit összegezte és bemutatta kollégájával, Szabó Istvánnal Kanadában, az International Society of Music Education (ISME) világkonferenciáján a szakma jeles képviselői előtt. A nívós eseményre 15 ezer előadó jelentkezett, de ezeknek csak 10%-a kapott lehetőséget a nyilvánosság előtt. Váradi Judit két kutatómunkáról számolt be a közönségnek.
A zenei nevelés egyre több társadalomban jelenik meg úgy, hogy az a mentális egészség fejlesztésében is fontos szerepet játszik.
A zene mentális egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozó kutatások az Egyesült Államokban is erőtelesen jelen vannak, ami a DE ZK professzora szerint jelzi a téma tudományos és társadalmi jelentőségét.
A 2022-ben megjelent tanulmány óta az volt a célom, hogy egyfajta hatásrendszer szintű összegzést készítsek, mely keretet ad a zenei gondolkodásnak, a gyakorlatok hatékony megvalósításának
tette hozzá Váradi Judit a hirek.unideb.hu-nak.
A kutatás célja, hogy kiderüljön: miként lehet élményszerűvé tenné a zenét akár az azzal egyáltalán nem foglalkozó gyerekeknél úgy, hogy a ritmust alapul véve teljes mértékben átélhetik a hallottakat. Mindezek alapja a gyakorlati tapasztalatok összegzése és az azokból eredő következtetések levonása. A kutatás nem csak a gyerekekre, hanem az egyetemistákra ugyanúgy vonatkozik, ezeknek tanulmányozhatósági keretet elsősorban azok a koncertek adtak, melyeket a DE ZK Művészeti Menedzser Irodája rendezett. Az előadások, az eseményeken készített videófelvételek, valamint az azokhoz kapcsolódó kutatások alapján készülhetett el évekkel ezelőtt a témaindító tanulmány, illetve most az azóta eltelt időszak összegzése.
A DE ZK professzora hozzátette: a gyakorlatban tapasztaltak alapján a koncerteken részt vevők szellemileg felfrissült állapotba kerültek. Mint mondta: a zene hatása a mentális egészségre egyelőre még a tudomány számára kevésbé ismert terület, Magyarországon pedig egy teljesen új kutatási irányt határoz meg, és felveti a kérdést, hogyan lehet az iskolai módszertanba is beépíteni a tapasztalatokat.
Az ifjúsági hangversenyekhez kapcsolódó jó gyakorlat bemutatásáról szóló cikk a Q1-es Sage Open című amerikai tudományos lapban jelent meg. A Q1 besorolású tudományos folyóiratok az adott szakterület legjobb 25%-ába tartoznak a cikkek idézettsége és impakt faktora alapján.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – BZ
Hozzászólások