A magyar lósport és lótenyésztés büszkesége 1874-ben született ezen a napon. Kincsemet, a többszörös díjnyertes, angol telivér szülőktől származó versenylovat szerte a világon csak úgy emlegették, mint a „Hungarian miracle” vagy a „Hungarian Wonder”, azaz a MAGYAR CSODA. Itthon pedig a „legyőzhetetlen csodakanca” titulussal illették.
Bizony, legyőzhetetlen volt. 54 versenyen indult és mindegyiket megnyerte.
Kincsem egy tápiószentmártoni lótenyésztő, Blaskovich Ernő birtokán született. Anyja egy Waternymph nevű, angol telivér, az apamén Cambuscan volt, őt Angliában vásárolták 1872-ben.
A kezdetek
Kincsem pályafutása 1876. június 21-én Berlinben indult, ahol a kanca könnyedén, négy hosszal verte kortársait. Majd augusztus végéig Hannoverben, Doberanban, Frankfurtban és Baden-Badenben is sorra nyerte a versenyeket. Október 2-án végre szülőhazájában, Sopronban is megmérette magát, a sok utazás ellenére mégis nagy fölénnyel verte versenytársait. Kincsem első versenyévét négy országban, 10 pályán, 10 győzelemmel zárta.
A „Hungarian Wonder”
Kincsem a téli pihenő alatt sokat fejlődött és erősödött. Sorra jöttek az ajánlatok Blaskovich Ernőnek, az orosz herceg például 56.000 forintig tette ajánlatát (akkoriban ez óriási összeg volt), de volt olyan is, aki pénzt és lovat is adott volna, de Blaskovich kitartott elhatározása mellett és semennyi pénzért nem vált meg csodakancájától.
A már hároméves Kincsem a pozsonyligeti pályán 1877. április végén 1800 méteres futamban győzedelmeskedett. A versenyt 5 másik követte. Az érdekesség, hogy a távok hossza oda-vissza váltakozott, tehát az osztrák derbyn 2400 méteren, majd Bécsben 1600 méteren, újabb három nap múlva szintén Bécsben 3200 méteren diadalmaskodott, ezt csak egy csodaló tudja végigcsinálni. Ekkor kapta Kincsem a „Csodakanca”, „die Wunder Stute”, „the Hungarian Wonder” nevet, amely mind a mai napig rajta maradt.
További versenyei között is csak pár nap eltérések voltak, de Kincsem jelét sem mutatta annak, hogy elfáradt volna, sőt ugyan ebben az évben október végén a második Császári Díjban már nem akadt ellenfele, nem volt, aki ki mert volna állni ellene. Háromévesen 17 futás – 17 győzelem.
„Acélból van ez a ló”
…írták a különböző szaklapok Kincsemről az újabb téli pihenő alatt. Ez nem meglepő, hiszen két versenyév alatt 27 győzelem írható a nevére.
Fontos kérdés előtt állt a tulajdonosa: kivigyék-e a csodakancát Angliába, hogy ott is megmérettesse magát, mivel a kontinensen már nincs kihívás számára. A döntés végül megszületett: a már négyéves Kincsem bizony utazik, a terv a Goodwood Cup vagy az Ascot Cup volt.
Az angliai utazást persze több verseny is megelőzte már, amelyeket könnyedén be is zsebelt Kincsem. A megérkezést követő éjszaka azonban nem volt zökkenőmentes, a kancának gyomorgondjai voltak, másnapra azonban a ló megnyugodott, de még csak óvatosan kezdték a felkészítését.
Kincsem ellenfelei azonban fogyatkozni kezdtek, ki erre, ki arra hivatkozott, ami érthető, hiszen a Goodwood Cup már önmagában is egy megerőltető 4000 méteres pálya (dombokkal, lapályokkal), aztán plusz kihívásnak ott volt a magyar csodaló is. 1878. augusztus 1-jén a 17 nevezőből a starthoz végül csak 3-an álltak. A versenyt Kincsem nyerte, viszonylag könnyedén.
A négyéves Kincsem versenysorozata 42 futás – 42 győzelemnél tartott 1878 végére.
Az utolsó versenyév
Fejtörést okozott Blaskovichnak, hogy csodalovát hagyja-e még egy évig tréningben. Kincsem ekkor még mindig kiváló egészségi állapottal rendelkezett, ezért továbbra is ringben maradt és sorra nyerte a versenyeket.
1879. október 21-én a Pesti Kanca Díj 2400 méterén, 10 hosszas nyerés volt az utolsó, 54. győzelme Kincsemnek.
Öt utód
Kincsem a tenyésztésben is eredményes volt. Két mén és három kanca született tőle: Budagyöngye, Ollyan nincs, Kincsőr, Talpra Magyar és Kincs, akinek világrajövetele után nem sokkal a csodakanca pontosan 14. születésnapján (1887. március 17-én) kólikában elpusztult.
Bár utódai is szép és jelentős versenyeket nyertek meg, a világon azóta sem született mégegy olyan kivételes ló, mint Kincsem.

A pontos adatok Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története) című írásából származnak.
Hozzászólások