Környezettudatosságról, a koronavírus-járvány hatásairól és az olimpiai felkészülésről is beszélgetett Áder János köztársasági elnök Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszóval Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.
Áder János a műsorban úgy fogalmazott: tavaly a kevesebb verseny és az elmaradt olimpia mellett Hosszú Katinka „egy másik arcát” is megmutatta. Járt Böjte Csabánál a dévai gyermekotthonban, felajánlott másfél millió forintot a Semmelweis Egyetemnek a koronavírussal kapcsolatos kutatómunka támogatására, ősszel pedig előadást tartott sikeres vállalkozása titkairól. Emellett többször is felszólalt a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatban is.
Hosszú Katinka erre reagálva azt mondta, szeretné az ismertségét felhasználni a környezetvédelem érdekében is.
Kiemelte: a víz gyermekkorától fogva központi szerepet játszik az életében. Baja környékén a Sugovicában és a Dunában is sokat fürödtek régen, amikor sokkal tisztább volt a víz, mint ma.
A köztársasági elnök rámutatott: évtizedekkel ezelőtt a magyar folyókon még nem volt jellemző a műanyagszennyezés. Az 1970-es években átlagosan fejenként évente két kiló műanyagot használtunk el, ma több mint negyven kilót, és ez a vízpartokon is megjelenik – hangsúlyozta Áder János. Az elmúlt napokban ráadásul riasztó híreket kaptunk a Tiszáról, mert Ukrajna és Románia felől sok műanyagszemét jött át a víz felszínén Magyarországra.
Hosszú Katinka Kaliforniában járt egyetemre, ennek kapcsán az államfő arról beszélt, hogy az Egyesült Államok sokáig a világ legszennyezőbb országa volt, és – bár már Kína megelőzi – az egy főre eső kibocsátás még mindig ott a legmagasabb; háromszorosa a magyarországinak, 2,5-szerese az Európai Unióénak és duplája a kínainak.
Hosszú Katinka elmondta: az előadásokra a nyári forróságban is zárt cipőben ment és pulóvert kellett vinnie magával, mert a termeket nagyon lehűtötték. Egyetértett az államfővel abban, hogy az Egyesült Államokban a „dobd el!” kultúra uralkodik, sokat fogyasztanak és elképesztő mennyiséget pazarolnak, bár Kalifornia szerinte ebből a szempontból a jobb helyzetben lévő államok közé tartozik.
Klímatudatosság szempontjából Hosszú Katinka pozitív példaként emelte ki Norvégiát, ellenpéldaként Kínát hozta fel, ahol a sportolók a világkupa-sorozatban már eleve kalkulálnak azzal, hogy Pekingben a szmog miatt másodpercekkel rosszabbak lesznek az úszóeredményeik.
A sportoló elmondta: házának építésekor is fontosak voltak számára a fenntarthatósági szempontok, akár a beépíthetőség terén, akár abban, hogy geotermikus fűtést használnak. Figyel arra, hogy csak azt vegye meg, amire szüksége van, és minimalizálja az általa termelt szemetet.
A koronavírus-járványról szólva az úszó aggasztónak nevezte azt a tavalyi időszakot, amikor elkezdtek kiesni a versenyek, hiszen ezek a felkészülésében fontos szerepet játszanak.
Beszélgettek a fiatal generációra jellemző, a bezártság okozta türelmetlenségről is: Áder János ennek kapcsán a nagyszülők, dédszülők generációját hozta ellenpéldaként, akik világháborúkat, válságokat, spanyolnátha járványt éltek túl, viseltek türelmesen.
Hosszú Katinka a védőoltások mellett is hallatta a hangját: úgy gondolja, hogy „ami a magyar hatóságok szerint jó, az jó”.
Elmondta, hogy mivel Magyarországon az olimpiára készülő sportolókat is beoltják, már ő is megkapta az első adag Pfizer-vakcinát.
Az olimpiai szereplésről szólva – amit még megelőz májusban a budapesti Európa-bajnokság – megjegyezte: több olimpiai „A” szintje van, de nem indul minden számban. A két vegyes szinte biztos, a többit a felkészüléstől függően dönti majd el. Mivel a járvány miatt jóval kevesebb a verseny, a mezőnyt – „ki hogy áll” – sem lehet annyira látni – mondta Hosszú Katinka.
(MTI)
Hozzászólások