Ador? – kérdezi meg, legalábbis szerintem, két volános üléssel odébb egy bajsza, bőrszíne és nyelve alapján arab a telefon végén, még nincs 25, de már itthon van, végre valaki
Vajon tanítják neki azt, hogy Albert Camus Közöny címen megjelent regénye eredetileg „Killing an arab” lett volna? Nem vagyok rasszista, ismernek más rasszhoz tartozó barátaim, bennem csak mindenféle kérdések merülnek fel, miközben Nikki Sixx Heroin-naplók című könyvéből nem tudok, mindössze fél mondatot elolvasni, mert lecsukódik a szemem
Nincs légzés, nincs fájdalom
Vonzó: fájdalommentesen élni, mióta Ő már nincs
Nincsenek a fárasztó hülyék. Hol legyünk, ahol ez megvalósul? Hova kell menekülni, ahol önmagad lehetsz?
Próbálsz olvasni, mert kurva jó a könyv, de alig megy. Csak addig éljek, Istenem, míg írni, olvasni tudok!
Melléd ül egy nő, nem férsz el a széken, talán testes? Vagy tettestárs
A vesetájékán hozzáér a könyvet tartó kezedhez. Meleg, biztonságos, anyaméhérzés. Nem érdekel, hogy néz ki. Jólesik ez az absztrakt póz, és Nikki Sixx baromira őszinte gondolatai
És, hogy kicsit elterelje, legalább pillanatokra, a gondoltaimat, hülyeség, érzéseimet életem legnagyobb fájdalmáról
Újra beszippant a könyv, végre megint jó
Aztán leszáll a nő, egy idősebb, testes, fintorgó
Nem tudja, hogy a puszta lényével adott valamit
Ador?
Hozzászólások