A vívódó, gyarló ember gondolatai és igazságai keltek életre számos művészeti ág segítségével az Ady Endre életének főbb állomásait és meghatározó eszméit bemutató „100 titok kavarog” című előadásban. A Debreceni Őszi Fesztivál keretében november 18-án a Kölcsey Központban láthatta a közönség a darabot, amit a költő halálának 100. évfordulója alkalmából álmodtak színpadra az alkotók. Őze Áronnal és Csík Jánossal – az előadás két meghatározó készítőjével – beszélgettem.
Az előadás sokszínűségében a népzene, a jazz, a klasszikus- és a komolyzene, valamint a tánc egyszerre volt jelen a színpadon, ezzel idézve meg a magyar irodalom kiválóságát.
Bucsi Bernadett: Hogyan van jelen egy ilyen sokrétű művészeti kavalkádban maga a költő?
Őze Áron: Ez egy nagyon komoly szerkesztett műsor, Csík János és felesége, Csík Jánosné Ferencz Katalin, valamint jómagam állítottuk össze. Nagy munkát fektettünk abba, hogy összhangban legyen az előadás maga, ami Ady Endre életének különböző korszakait járja végig és ezt próbáltunk minél színesebbé tenni. Az a tapasztalatunk, hogy a néző érti ezt a furcsa zenei és műfaji dramatikusságot, és ha ismeri annyira Ady életét, akkor tudja, hogy ő valóban ilyen volt, ennyire szélsőséges, így ez a sokféleség jellemezheti az előadást, úgy, mint magát Adyt jellemezte.
A zenés irodalmi est megannyi melódiája és táncos produkciója mellett mintegy 16 vers idézte meg a magyar irodalom kiválóságát.
Bucsi Bernadett: Tudott meglepetést okozni a költő munkásságát jól ismerőknek az előadás?
Őze Áron: A legnagyobb Ady rajongóknak legfőképpen a komplexitással tudunk újat mutatni. Szerintem a nagy Ady kedvelők ismerik azokat a verseket, amik elhangzanak a darabban, de azért ügyeltünk a választásnál, hogy ne a legismertebb költemények kerüljenek bele, hanem inkább a legkevésbé ismertek kapjanak most fókuszt. Ezek a művek csemegék ilyen szempontból, és nagyon jó érzés, amikor előadás után a közönség soraiból felkeresnek emberek, hogy megtudják, pontosan melyik verset is szavaltam.
Csík János, az 1988 óta működő Csík Zenekar alapító tagja az előadáson énekkel közvetítette Ady Endre verssorait a közönségnek. A muzsikus szerint sok esetben a zene a legalkalmasabb eszköz a gondolatok érzelmi hátterének felfedésére.
Bucsi Bernadett: Azt sokan tudhatjuk Önnek mit jelent a zene, de Ady versek tolmácsolásában mégis hogyan segíthet a műfaj?
Csík János: Egyfelől, mert segíti a nézőt ráhangolódni a soron következő gondolatra, másfelől pedig ez a zenei sokféleség, ami itt jelen van nagyszerű lehetőség arra, hogy az embert és a kort egyszerre tudjuk megmutatni. A darabban van népzene, ami ékes példája annak, milyen az emberzene, milyen a lelkünk, milyen a hétköznapi életünk, de megszólal a párizsi sanzon dallam, közben pedig A Szajna partján című vers hangzik el, ezzel Ady Párizshoz való kapcsolata jelenik meg a színpadon. De ugyanúgy helyet kap Bartók Béla is, valamint Debussy, aki annak a kornak az egyik legkiválóbb zeneszerzője volt.
Az előadásban Ady Endrét – de általában az embert – esszenciálisan meghatározó kérdések, mint szerelem, istenhit, nemzeti öntudat és a magyarság egyaránt terítékre kerültek.
Bucsi Bernadett Ildikó
Hozzászólások