Bármennyire is félünk tőlük, amikor közelítenek hozzánk, egy dolgot jobb ha tudunk: a méhek a barátaink! Saját egészségünk és környezetünk védelme érdekében vigyázzunk rájuk!
A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Évekkel ezelőtt a veszélyeztetett fajok listájára is felkerültek, hiszen drasztikusan csökkent a számuk.
1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal tartotta meg április 30-án a méhek napját, tehát a mai már a 27. Ennek célja az, hogy felhívja a figyelmet a szorgos méhekre, munkájuk fontosságára, hiszen sokan bántják őket. Magyarország volt az első, ahol felhívták a figyelmet a méhek védelmére, azóta, a világ minden országában elterjedt ennek hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!
„Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik őket!”
mondta állítólag egy alkalommal Albert Einstein
Jó tudni róluk:
- A mézelő méh az egyetlen rovar a világon, ami ételt szolgáltat az embernek.
- A hangyához hasonlóan, a méhek testük tömegének többszörösét is elbírják.
- Legfőbb szerepük a természetben a hasznos beporzás!
- A virágos növények több mint 60%-a rovarmegporzást igényel.
- A méhek általában 1 500 – 2 000 virágot látogatnak naponta. 1 kg mézhez több mint 2 millió jól mézelő virágot kell meglátogatniuk, kevésbé mézelőből akár 5 milliót is.
- Képesek felismerni az emberi arcokat.
Az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet 2019-ben a méheket nevezte meg a Föld legfontosabb élőlényeinek!
A méz története
Az emberek már az őskorban is foglalkoztak méhészettel, ők a vadméhek mézét hasznosították. 1919-ben az Arana-barlangban rábukkantak egy barlangrajzra is, amelyen feltehetően egy ősméhész látható. Az ókori egyiptomi királysírokban szintén találtak írásos és a domborműves, valamint az egyéb tárgyi emlékeken kívül mézet is. Hamar felismerték a méz egészségre gyakorolt jelentőségét is és az ókorban gyógyászati célokra is használták (pl. gyomorpanaszokra, sebgyógyításra). A méhészkedés az ókori Indiában is ismert volt, sőt a feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik.
Európában a késő középkorig a méz volt az egyetlen édesítőszer. A XVI. századtól a méhészkedés hanyatlásnak indult. Mária Terézia ismerte fel annak szükségességét, hogy a méhészetet támogatni kell. 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított.
Az első hazai méhész-szövetség Perlesz gróf nevéhez köthető, 1765-ben alapította meg.
Ma már számos méhészeti egyesület létezik, a legfontosabb ezek közül az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület).
Az első kiló mézet egy árverésen 45 ezer euróért adták el egy ismeretlen vásárlónak.
Korábban már írtunk egy cikket a méz jótékony hatásairól, amit érdemes elolvasni.
Ha valakit érdekel, hogyan születnek a méhek 60 másodpercbe sűrítve, annak ajánljuk a következő érdekes videót:
