Ezért süssünk otthon kenyeret: a megfelelő táplálkozásról és egészségünk megőrzéséről beszélgettünk Dr. Borsos Gizellával

A kovászos kenyérről, a helyes táplálkozás fontosságáról és, hogy talán őseink mintájának követése lenne a megfelelő irány egészségünk megőrzése érdekében – ezekről a témákról beszélgettünk Dr. Borsos Gizella szakgyógyszerésszel, aki fontosnak tartja átadni ezt a tudást a fiatalabb generációk számára is. Nagyon sok betegség a bélrendszerből indul ki a helytelen táplálkozás miatt.

Dr. Borsos Gizella rengeteg előadást és workshoppot tart, ahol megmutatja, hogyan készítsünk otthon kovászos kenyeret és felhívja a figyelmet a nem megfelelő élelmiszerek fogyasztásának káros hatásaira. Elmondta, hogy a feldolgozott, sőt, ultra feldolgozott ételek, amiket fogyasztunk, olyan ipari termékek, amelyek többnyire ötnél több összetevőből, köztük háztartásban nem használt adalékanyagokból, színezékekből, ízfokozókból készülnek. Magas a só-, cukor- és zsírtartalmuk, miközben tápanyagban szegények és különböző problémákat okozhatnak a bélrendszerünkben. Legutóbbi, az Alzheimer-kór, a demencia és a táplálkozás összefüggéseiről tartott előadásán Gyöngyösön rámutatott arra, hogy a liszttartalmú ételek egyértelműen provokálják az Alzheimer-kór kialakulását.

Minek a hatására kezdett el kovászolással foglalkozni és mikor?

Mindenki életében eljön az idő amikor már nem vagyunk olyan fittek, a szervezetünk jelez, hogy valami nem jól működik, valami probléma van. Fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek leszünk, itt fáj ott fáj, nem érezzük olyan jól magunkat, mint régen. Nálam is eljött ez az idő 40-45 éves koromban. Én nem akartam ebbe beletörődni. Úgy gondoltam, hogy ez nem természetes, hogy ilyen fiatalon megbetegszem. Elkezdtem keresni a szervezetem működésének a megváltozásának az okát. Nem volt egyszerű, mert 20-25 évvel ezelőtt még nem volt az informatika ennyire fejlett, nehezen lehetett új információkhoz gyorsan hozzá jutni, leginkább könyvek szolgáltak forrásként. Minden irodalmat beszereztem, amiről azt gondoltam, hogy segíthet nekem a romló egészségügyi problémám megoldásában.

Az új információk hatására elkezdtem érdeklődni a természetgyógyászat iránt. Pécsen voltam legelőször egy életmód táborban, ahol számomra ismeretlen megközelítésből beszéltek az egészségről, betegségekről, a szervezetünk működésének a jelzéseiről. Szívtam magamban az ott tanultakat, hallottakat és mint egy kisgyerek rácsodálkoztam az ismeretlenre. Úgy emlékszek vissza erre az egy hetes tábora, mint az életem fordulópontjára. Rájöttem arra, hogy mennyire fontos a táplálkozásunk, mit fogyasztunk nap mint nap. Végül megfogalmazódott bennem, hogy nagyon nagy probléma van a táplálkozásommal és ezért kezdett romlani az egészségügyi állapotom is. De az is felvetődött bennem, hogy jó irányba megyek-e hiszem már akkor is voltak ellentmondásos információk. Ekkor gondoltam, hogy talán az lehet a helyes út ahogy a felmenőink étkeztek, így elkezdtem foglalkozni az őseink táplálkozásával. Gyermekkoromból vannak emlékképeim a kertészkedésről az állattartásról. Még mindig érzem az istálló jellegzetes szagát, este nagy izgalommal vártam a tehenek haza érkezését a legelőről. Emlékszem a zöldborsó szedésére, napokon keresztül főzött lekvár ízére, a kenyér dagasztására és az édesanyám szavára: lányom meg kell tanulnod a kovászolást, a kenyér sütését, sosem lehet tudni mi következik.

Sajnos nem volt ideje megtanítani, korán meghalt, de a romló egészségügyi állapotom miatt lépnem kellett. Akkor már nem volt kérdés, merre induljak el. Elkezdtem ezen az úton haladni, nem mondanám, hogy könnyű volt, nem voltak videós előadások, az írásos anyagok pedig ellentmondásokkal voltak tele. Például az élesztővel elkészített tésztákat is kovásznak nevezték, emiatt én teljes mértékben meg voltam zavarva, hiszen az emlékképeimben a kenyérsütéskor nem használtak élesztőt. Én 2018-ban kezdtem el kovászolni. Botladozva indultam el, sok-sok kudarcom volt az elején, de meg akartam tanulni. Az volt mindig előttem, ha az anyukám meg a nagymamám tudott kovászolni, kenyeret sütni, akkor én is meg tudom csinálni.

Mennyire nehéz beilleszteni a mindennapjainkba a kovászos kenyér elkészítését?

Mikor már gyakorlata van valakinek és rutint szerzett, onnantól könnyű, én 10 perc alatt összeállítom, egy éjszaka alatt megkel a kenyér a konyhapultom és reggel lehet sütni. Kevesebb idő, mint elmenni és megvenni a boltban. Csak odafigyelés és egy kis szervezés kérdése.

Mennyire fogékony a fiatalabb generáció ennek a befogadására?

Én azt gondolom, de a tapasztalatom is az, hogy ha megértik az anyukák, hogy miért kell kovászolt kenyeret sütni és van, akitől megtanulják, akkor innentől a maga által megkovászolt kenyeret fogja az asztalra tenni és az egész család egészségesebben táplálkozik majd.

A környezetemben egyre többen kezdtek el kovászolni, ami nagyon nagy örömöt jelentett számomra. Fontosnak tartom, hogy a gyerekeink, unokáink megismerjék a kovászos kenyér ízharmóniáját és ez legyen a természetes számukra. A kovászból nemcsak kenyeret lehet sütni, hanem például gofrit, ha van otthon kovászunk, akkor pillanatok alatt készíthetünk belőle bármilyen tésztát. 2024-ben barátnőmmel, Fodor Évával összeállítottunk egy recept füzetet a Varázslatos kovász címmel, amiben jó pár ötletet megtalálhat az érdeklődő.

Amikor hozzám jönnek az unokáim, akkor az az első mondatuk: mama készítsünk gofrit! Már tudják az összetételét, pillanatok alatt, együtt összeállítjuk és utána leülünk , házi lekvárral megkenve esszük. Nálam sosincs csoki, mamánál csak kovászolt gofri vagy kovászolt sajtos tallér van, ez a finomság. Az előadásaimban arra ösztönzők minden nagymamát, hogy amit a gyermekkorba megtapasztalt, azt adja át a fiatalabb generációnak, mert mi egy kapocs vagyunk az őseink meg az új generáció között.

Miért tartja fontosnak, hogy felhívja a figyelmet a helyes táplálkozás szükségességére?

Mint gyógyszerész rettentően fontosnak tartom a prevenciót, a betegségek megelőzését, illetve az edukációt.  A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen, de emellett a rendszeres mozgás, a stressz oldása, a különböző szűréseken való részvétel is, illetve ezen lehetőségeknek az ismerete.

Ma már egyre több lehetőség van az otthon, illetve magán laborokban elvégezhető szűrésekre, ami alapján már a szervezetből ki tudjuk mutatni a különböző hiányállapotokat, a sejt szintű krónikus gyulladást.  A bélflóra egészségtesztje betekintést ad az egyén bélflórája és az anyagcseréje működésére, illetve arra, milyen hatással van a mikrobiomra az étrend, az életmód és még sorolhatnám.  Most itt csak egy példát említenék: Mennyi D-vitamint kell pótolni a szervezetünkben? Ezt csak akkor tudjuk pontosan, ha vérvétellel megnézzük, egyébként csak úgy gondoljuk, hogy szedni kellene. Mennyit is, valamennyit?