Egy potenciális aranykor előtt állunk az amerikai-magyar kapcsolatokban, amelynek alapját a két ország vezetői közti szoros kapcsolat adja – jelentette ki Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője e a Magyar Külügyi Intézet elnökével, Gladden Pappinnal folytatott keddi beszélgetésén – közölte az MTI.
Robert Palladino kifejtette: Donald Trump mindig is büszke volt arra, hogy betartja az ígéreteit, és emellett gyorsan is cselekszik, villámgyorsan történnek a dolgok, ezért egy izgalmas időszak elé nézünk. Az amerikai-magyar diplomáciai és külkapcsolatok tekintetében ez a hagyományos diplomáciához, az alapokhoz való visszatérést jelenti, ahol Trump kérésére a józan ész mutat utat – tette hozzá.
Az új amerikai kormányzatban történt változásokról elmondta: Donald Trump sok nagyszerű hazafit emelt be a kormányába politikai terveinek megvalósításához. Alapvető megközelítésnek az amerikai érdekek előtérbe helyezését és a józan észhez való visszatérést nevezte.
„Jobban járunk, ha szövetségeseik szemébe nézünk és látjuk, hogy közös álláspontot képviselünk-e. Szerencsére a magyar kormány is hozzánk hasonlóan gondolkodik, így közös nyelvet beszélünk. Mindkét fél keresi a másikkal való kölcsönös együttműködést a közös érdekek kiterjesztésére„
– mondta, hozzátéve, hogy egy kooperáció esetében meglátása szerint ez a legfontosabb tényező.
Mint mondta, Marco Rubio kérésére minden döntés előtt három kérdést tesznek fel maguknak: ezáltal biztonságosabbá, erősebbé és sikeresebbé válhat az Egyesült Államok? Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak 36 ezer milliárd dolláros államadóssága van, ezért a jövőben nem tudják folytatni az „állandó terjeszkedést„. Ehelyett egy olyan perspektívára kell összpontosítaniuk, amelyet elmondása szerint a magyar kormány is nagyon jól ismer.
A vámtarifákkal kapcsolatban kifejtette: Donald Trump azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok olyan bánásmódban részesüljön, mint amilyet ők képviselnek a többi országgal szemben. Az amerikai gazdaságot a világ egyik legnyitottabb gazdaságának nevezte, de a „tengerentúlon” zárt gazdaságokba, vámtarifákba és egyéb gazdasági akadályokba ütköztek. Trump viszont szeretné, ha ezt a „kölcsönösség és igazságosság„, a tisztességes kereskedelem váltaná fel – mutatott rá.
Egyetértésének adott hangot Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint Brüsszelnek aktív szerepet kell vállalni az Egyesült Államok és az EU közti kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről folytatott tárgyalásokban.
Az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban elmondta: a Trump-kormányzat egyértelműen prioritásként kezeli a háború lezárását, jelenleg a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat vezeti, és álláspontját a magyar kormány is támogatja. A háború befejezése érdekében első célként a felek közös tárgyalóasztalhoz való leültetését nevezte, másodiknak pedig Európa saját biztonságáért tett felelősségének növelését. „Az Egyesült Államok egészen más hozzáállást vár el az európai országoktól a katonai és védelmi költségvetéshez való hozzájárulás terén, így az amerikai kormányzat hálás a magyaroktól kapott segítségért” – mutatott rá.
Kiemelte, hogy a védelmi területen komoly lehetőséget lát a két ország szoros együttműködésére, és a két ország vezetői közötti közelség pedig megteremti a teret az együttműködésre a kormányok, a vállalatok, a hétköznapi emberek szintjén is. Elmondása szerint az amerikai-magyar kapcsolatok potenciális aranykorát élhetjük meg, amely kemény munkát igényel, de optimista az eredmények terén.
Az Egyesült Államok és Európa közötti „válást” emlegető híreket túlzásnak nevezte, hozzátéve: ezeknek a tartalma egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett, hogy Európának és az Egyesült Államoknak közös múltja, történelme, értékei és sorsa van, közös elődeik építették a nyugati civilizáció alapjait.
Elmondása szerint egy megerősödött Európát szeretnének látni, amely jobb szövetségese lenne az Egyesült Államoknak is. Európában a védelmi ipari bázisok és a termelés növelését sürgette, a demokratikus értékekre kitérve pedig elmondta, hogy a vezetőknek a kisebbség által képviselt vélemény cenzúrázása helyett meg kellene hallgatniuk a saját állampolgáraikat.
Elődje, David Pressman és a magyar kormány „kapcsolatáról” elmondta: nem titok, hogy bőven volt feszültség elődje és a magyar kormány között, amely időnként érzékeny helyzeteket eredményezett, de Trump visszatérésével eljött a lehetőség a kétoldalú kapcsolatok újraindulására.
Elmondása szerint már most látható, milyen magas szinten folyik az Egyesült Államok és Magyarország közötti politikai újrakapcsolódás: az Egyesült Államok elnöke és Magyarország miniszterelnöke közel állnak egymáshoz, sokszor van lehetőségük beszélgetni, Szijjártó Péter külügyminiszter Marco Rubio külügyminiszternél járt, és a két ország delegációi rendszeresen látogatnak egymáshoz. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a vezetők közötti kapcsolatokat valódi eredményekké alakítsák át, és visszatérjen a hagyományos diplomácia – aktivizmus nélkül.
Kiemelte, hogy az amerikai kormányzat az energiára, a védelemre, a kereskedelemre, valamint a magyar és az amerikai nép közötti kapcsolatokra fognak elsőként összpontosítani. A paksi atomerőműnél tett látogatását megemlítve a nukleáris üzemanyag fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy „az energiabiztonság egyben nemzetbiztonság is„. Hozzátette, hogy az amerikai vállalkozások készen állnak a szállításra.
A jövőbeli együttműködés másik területének a kis moduláris reaktorokat nevezte, és emlékeztetett, hogy ezen a területen az Egyesült Államok rendelkezik a legjobb technológiával.
„Magyarország a szövetségesünk. Mindig biztosítani fogjuk, hogy szövetségeseik ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen energiaforrásnak sem” – hangsúlyozta.
Hozzászólások